Ahogy számos kultúrában, úgy a török irodalomban is találkozhatunk olyan nagy szerelmi történetekkel, melyeknek valamilyen legenda az alapja. Ezek a rövid mesék jó alapot adnak évek óta egy jó kis esti beszélgetésnek.
Aslı és Kerem története ismét egy drámai és szomorú mese, mely nem happy enddel végződik. Volt egyszer egy sah, akinek nem született gyermeke, viszont nagy vagyona volt. A sah egy szerzetestől kért segítséget, aki szintén gyermektelen volt. A szerzetes két almafát ültetett, egyet a saját, egyet a sah felesége számára. A sah feleségének szánt almafa egy gyümölcsöt hozott, míg a másik egyet sem. A két asszony megosztotta egymás közt az almát és megígérték egymásnak, hogy egymáshoz adják gyermekeiket, ha a fa varázsa működik. Így is lett, a sahnak egy fia született, Kerem, a szerzetesnek pedig egy lánya, Aslı. A szerzetes azonban nem akarta feleségül adni lányát Keremhez, aki muzulmán volt, ezért egy másik férjet keresett neki. Amikor Kerem tudomást szerzett erről, gyorsan megkereste Aslıt és elhatározta, hogy azonnal feleségül veszi. Erre a szerzetes megátkozott egy inget és azt adta Keremnek ajándékba. Az esküvő után, amikor a két fiatal egyedül maradt, Kerem elkezdte kigombolni ingét, de a gombok visszagombolódtak. Sok sikertelen próbálkozás után Kerem sírásba tört ki. Annyira szomorúan sírt, hogy könnyei lángba borultak. Aslı megpróbált neki segíteni, vizet hozott, de az sajnos nem használt. A lángok egyre nagyobbak lettek. Kerem kínok közt halt meg, és miközben Aslı gyászolta szerelmét, a haja is lángra kapott és ő is meghalt.
Forrás: The Guide Istanbul
Fordította: Kollár Kata – Türkinfo