Handzsár és jatagán

Az Oszmán birodalom harcosai különböző fegyverek garmadát használták hódításaik során. A török katonaság különböző egységei, mint a gyalogság, lovasság, tüzérség, a vízi erők és különböző kisegítő alakulatok más-más fegyverzetet használtak harci küzdelmeik során. Íjak, mordályok, ázsiai típusú kardok (handzsár, jatagán), szakállasok, pisztolyok, ágyúk, kelevézek, és még sorolhatnánk az eredeti és a hódítások során átvett és megismert pusztító eszközöket. Az egyik legszebb ismert jatagánt Ahmed Tekelü kovács készítette II. Szulejmán számára 1526 táján. A pazar fegyveren egyedülálló módon készítője neve is helyet kapott. Ma a Topkapi palotában őrzik. Murád szultán (1319–1389) uralkodása alatt jött létre az a rendszer, amely kinevelte a híres janicsárságot. A janicsár szó eredete jeni cseri, azaz új sereg. A janicsárok egy része elrabolt keresztény gyerekekből, más része devsirme, azaz keresztény szülők gyermekadója volt (ez főleg a Balkánon volt „divatban”). Az elrabolt keresztény gyermekekből janicsárnevelés csak a kezdeti időkben volt bevett szokás, bár ez inkább legenda. A janicsárok gyalogos katonák voltak, ám alapos mindenre kiterjedő kiképzést kaptak .

Részletek