Mandula

Megérkezett a tavasz!

Ilyenkor kivirulnak a zöldséges standok (is) a piacokon és az ember érdekesebbnél érdekesebb növényeket, zöldségeket, gyümölcsöket vásárolhat.

Már itt van az eper (nem arany árban) megjelent a friss menta, ezerféle saláta, dinnye (bár azt még nem kóstoltuk), jönnek a friss cserepes fűszernövények Antalyából, amiket én különösen imádok amellett, hogy magam is ültettem belőlük, és bizony itt a mandulaszezon, egész pontosan a friss mandula szezonja.
Jómagam sokáig nézegettem a piacok kínálatában azt a kis zöld, mandulaformájú, de mandulára számomra egyáltalán nem emlékeztető valamit, amiből az emberek csak felkapnak egyet, megrágják, „hmmm taze” teszik hozzá (vagyis friss) és hazaviszik. A neve Çağla badem vagyis mandula ez is, de puha.
Hogy aztán otthon mit csinálnak belőle vagy vele – fogalmam sem volt.

Aztán egyszer egy ilyen árustól én is vettem egy fél kilóra valót, hazavittem és megkérdeztem a páromat, hogy ezzel mit csináljak. Nos, ő betette a hűtőbe, majd este megmosta, megszórta sóval és egyszerűen megettük. Mint az általam korábban szintén nem látott erik-et, amit szilvának lehetne fordítani, de valójában zöld és kicsit savanyú, így ezt is sózva fogyasztják. Ez a mandula után kezd el érni.

A friss mandula íze kissé savanyú, nem sok leve van így elég száraz, tapintásra selymes. Én szeretem kettéharapni és a magot, magát a mandulát, ami még puha, fehér színű külön megenni.

Részletek>>>

2012-04-04
elettorokorszagban.blogspot.com