Világok és kultúrák találkozása – határtalan házasságok

Amikor Csonka Gábor egy londoni nyelviskolában meglátta a török lányt, Songül Ilgünt, nem gondolta, hogy élete nagy sorsfordulójához érkezett. A 26 éves szegedi fiatalember friss diplomásként próbált szerencsét a brit fővárosban – s mint európai uniós tagország állampolgára, a munkavállalás nem volt számára bonyolult. Először egy önkormányzat választási irodáján kapott munkát, most szociális előadóként dolgozik. Közben tökéletesítette nyelvtudását. – Songüllel egy nyelviskolában somolyogtunk egymásra. Első látásra szimpatikus volt. Később láttam, hogy a buszra vár, s felajánlottam neki, hogy hazaviszem – eleveníti fel kapcsolatuk kezdetét Gábor. Songül meghívta a fiút egy italra, azóta pedig elválaszthatatlanok. Gábor akkor még kevéssé ismerte Törökországot. Tanult ugyan a török uralomról, és fel tudott sorolni jó néhány várost Isztambulon kívül is, de párja szülőhazájának kultúráról vajmi keveset tudott. Közös szavak és történelem A török és a magyar konyha sok mindenben hasonlít, sőt, a nyelvben is vannak azonos szavak. Gábor és Songül örömmel fedezte fel, hogy az alma és papucs szót ugyanúgy mondják mindkettejük anyanyelvén. A magyar és török pár között gyakori évődés tárgya a közös történelem – vagyis a török uralom Magyarországon. Ennek mindketten jól ismerik a fejezeteit. A törökök jó szívvel emlékeznek erre a korszakra, talán ezért is szeretik a magyarokat. A háromból az első esküvő: Songül és Gábor Watfordban mondta ki először a boldogító igent A török nők odaadóak Nyugat és kelet találkozása Törökország, ami Atatürk vezetése óta sokat változott. Gábor számára szimpatikus az erős török öntudat, például hogy mindenütt nemzeti zászlók lengenek. – Songül vallásos, de nem bigott – mondja Gábor. – Betartja az iszlám vallás előírásait, így például böjtöl a ramadán időszakában. Ekkor a felnőttek 30 napon át napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek és nem ihatnak. Az iszlámban nincs karácsony, viszont Gábor és Songül tavaly már megtartották ezt az ünnepet. Természetesen a húsvét sem hagyomány a muzulmán világban. Gábor szerint az egyik legnagyobb különbség a magyar és a török nők között, hogy utóbbiak nagyon háziasak, odaadóak. A férjük számukra valóban uruk és parancsolójuk. A lánygyermekeket már kiskoruktól erre készítik fel. Az együtt járás számukra ismeretlen fogalom, és a lányok házasságukig őrzik szüzességüket. – A török családokban szokás a háztűznéző, a kérőt leinformálja a család. Elmennek kérdezősködni, a szomszédoktól is érdeklődnek, milyen a lányt megkérő fiú. Erre nálunk nem került sor, de amikor Songül elmesélte a családjának, hogy együtt vagyunk, a fivére meglátogatott bennünket – meséli Gábor, aki megfelelt az elvárásoknak, befogadták. Az eljegyzésre a török hagyományok szerint pizsamát, borotvát és papucsot kapott Songül édesanyjától. Esküvő, háromszor Polgári esküvőjüket Gáborék már megtartották a London melletti Watfordban. Most ott járnak jegyes oktatásra, hiszen idén júliusban a szegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban egyházi szertartáson fogadnak örök hűséget egymásnak – püspöki engedéllyel. A vallások közeledését elősegítendő, iszlám és katolikus közös esküvőkre még II. János Pál pápa regnálása idején adott engedélyt a katolikus egyház. Songül és Gábor a török szokások szerint Izmitben is tart esküvőt, ahol nem pénzt vagy háztartási eszközt illik ajándékba adni a menyasszonynak, hanem arany ékszereket – ott százötven vendéget hívnak meg a szertartásra.