A hettiták 4 ezer éves ételei a konyhánkban

Végy fél kiló felkockázott bárányhúst és 10 deka kockára vágott állati zsiradékot, váltogatva húzd fel őket a nyársakra, majd parázs fölött süsd készre! Tálalás előtt öntsd nyakon 5 ek. olívaolaj és 5 ek. méz keverékével, jó étvágyat hozzá! Az elkészített étel neve happena, ja, és a hettita konyha 4 ezer éves receptje alapján készült! Nem lenyűgöző-e, hogy többezer éves ételek elkészítésére van lehetőségünk, és a fogásokon keresztül közelebb kerülhetünk hozzájuk, mint valaha?

Közép-Törökországban járunk, éppen ott, ahol az időszámítás előtti 20. századtól a Hettita Birodalom lakosai élték hétköznapjaikat, és készítették változatos ételeiket – nem mindennapi higiéniés előírások mellett.

A Hettita Birodalom

A hettiták országát az első igazi vaskori államnak mondják. A kiváló harci kocsisairól ismert birodalom az i. e. 14-13. század között élte fénykorát, fővárosuk, Hattuszasz (a mai Boğazkale nevű település közelében található Ankarától 200 km-re keletre) 1986-ban lett világörökség része. Legnagyobb kiterjedése idején uralma Anatólia nagy részén kívül kiterjedt Szíria, Kánaán és Mezopotámia egy részére is. A Hettita Birodalomnak az i. e. 13. században kezdődő népmozgások vetettek véget, és néhány évtized alatt összeomlott. A birodalom romjain újhettita királyságok alakultak, így valójában a hettita államiság története az i. e. 8. század legvégén ér véget.

Régészeti feltárások

Hattuszasz mellett jelentős régészeti feltárásokat végeztek Çorum tartomány, Alacahöyük térségében is, a területen az időszámítás előtt 4 ezer évvel már bizonyítottan laktak emberek. A 19. század óta ismert régészeti lelőhelyen 1907-ben, az Oszmán Birodalom fennállása idején kezdték az első szervezett feltárásokat, majd Musztafa Kemal Atatürk volt az, aki alapot különített el az ásatások folytatására. Napjainkban az Ankarai Egyetem irányítja a munkálatokat. A leletek többsége ma alacahöyüki múzeumban látható, de a kiemelkedő jelentőségű darabok az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeumába kerültek. A régészeti lelőhelyet ma évente mintegy 50 ezer látogató keresi fel.
Nagyon sok információnk származik ebből a térségből, ami a hettiták hétköznapi életét és kultúráját illeti. Az ásatások során ékírásos kőtáblák sokasága került elő, amelyeken többek között receptek is találhatók.

A hettita konyha

A hettiták táplálkozásában nagyon fontos szerepet játszottak a kenyérfélék és egyéb pékáruk, mintegy 180 recept maradt ránk a legkülönfélébb hozzávalókkal. Szarvasmarhát, kecskét, birkát, szárnyasokat, vadon élő állatokat és disznót is fogyasztottak, az állatok tejéből tejtermékeket készítettek. Az ételeikből nem hiányozhatott a zöldség és a gyümölcs sem, a gyümölcsöt előszeretettel főzték össze húsételekkel, vagy az azokból készült szószokat öntetként használták. A legfontosabb édesítőjük a mustméz (pekmez), illetve a méz volt. Növényi olajokat sajtoltak (dió, mogyoró, mandula, szezámmag, olíva), és ismerték a bor-, illetve a sörkészítés tudományát is. Rituális szertartásaik alkalmából meghatározott ételek kerültek az asztalaikra.

Megdöbbentően szigorú szabályokat alkalmaztak a konyhai higiéné területén, legalábbis az uralkodói ház konyháiban mindenképpen. A szakácsnak mosakodnia és borotválkoznia kellett a főzés vagy kenyérsütés megkezdése előtt, a haja vagy szakálla nem lehetett ápolatlan. A kemence környéke és az előkészítési terület tiszta kellett hogy legyen, és fel kellett locsolni vízzel. Az edények tárolására alkalmas helyiségekbe sem kutya, sem disznó nem tehette be a lábát, ha mégis megtörtént és összepiszkolta az edényeket, azokat ki kellett dobni. A szakácsot, aki vétett a szabályok ellen, azonnal elzavarták, rosszabb esetben a családjával együtt halálra ítélték.

4 ezer éves ételek az asztalon

Két évvel ezelőtt, 2015-ben egy nem mindennapi eseményt szervezett az ásatásokat végző régészcsoport: a korabeli leírások alapján, a korabeli eszközöket igénybe véve és elkészítési módokat követve hettita-lakomát rendeztek. Ömür Akkor szakácsmester, aki egyébként a régészcsoport tagja is, mindössze egyetlen kést használt, majd a kőtáblák útmutatása alapján elkészítette a fogásokat. Került az asztalra nyárson sült bárányhús, tűzálló edényben főtt húsétel, hidegen tálalt hús, különféle kenyerek és édes kalácsok, kajszibarackvaj, olívaolaj, méz, grillezett báránymáj és -szív, hagymás, főtt húsos szendvics csicseriborsóval és uborkával, és sok más finomság. A hettita receptek egy része ma már könyv formában is kapható.

A Hettita Birodalom az i. e. 13. századi népvándorlási hullám hatására meggyengült, majd összeomlott, de gazdag kultúrájuk nem tűnhetett el nyomtalanul: Anatólia minden bizonnyal a mai napig őrzi a különleges ételkészítési módok egy részét. Adana, amely híres a kebabjáról és nyárson sült húsételeiről, a birodalom fennállása alatt is lakott volt; talán a hettiták örökségét is érezhetjük, amikor egy adag grillezett „şiş kebap”-ot kérünk az óváros egyik éttermében…

K. Tengeri Dalma – Türkinfo