Krasznahorka büszke vára – ki ne ismerné ezt a műdalt, amelyet egy Zichy grófnő szerzett? A dal később a magyar irredentizmus egyik jelképévé vált, számtalan feldolgozásban. A YouTube-on még A Tenkes kapitánya főcímzenéjére emlékeztető tárogatós kiegészítést-feldolgozást is találhatunk. Mindez nem véletlen: a Krasznahorka büszke várát ugyanis Andrássy Gyuláné, született Zichy Eleonóra grófnő szerezte. A komponálás időpontja sem véletlen: az egyik nagy nemzeti újratemetés, II. Rákóczi Ferenc hamvainak 1906-os hazahozatala volt a dicső alkalom a zenemű megírására.
Rákóczi és az Andrássyak
I. Rákóczi Ferenc egyébként két okból is kötődik Krasznahorkához: Bagyinszki Zoltán és Tóth Pál műve, a Magyar várak szerint az 1706-os rozsnyói országgyűlés idején itt lakott a fejedelem. (Rozsnyó öt kilométerre nyugatra van Krasznahorkától, ma mindkét település Szlovákiához tartozik.)
A másik ok: 1710-ben állítólag a várban őriztette a fejedelem az árulóvá vált Forgách Simon grófot. A vár egyébként 1710-ig állt ellen a császáriaknak. Jókai – aki vendégeskedett Krasznahorkán az Andrássy grófok meghívására – A lőcsei fehér asszony című művében Krasznahorkát is szerepelteti. Számos lőcsei és krasznahorkai legendát is beleszőtt a történetbe Jókai, ezek egyikét-másikát az elmúlt évtizedekben szlovák és magyar történészek igyekeztek „szétcincálni”. Annyi bizonyos azonban, hogy a kuruc küzdelmek idején a krasznahorkai vár már év évszázadok óta az Andrássy család birtokában volt, a Thököly-féle felkelés idején például Andrássy György báró védte Krasznahorkát.
Ennek a családnak több tagja is küzdött a Rákóczi-szabadságharcban a kurucok oldalán. Lőcsét például Andrássy István főgenerális védte, vele volt szerelmi viszonyban maga a „lőcsei fehér asszony” is. Lőcsét azonban valójában nem ez a nő, Géczy (Korponay) Júlia játszotta át a labancoknak 1710-ben, ezt inkább a kuruc propaganda igyekezett így beállítani – valójában Andrássy István adta át a várost. Ebben az évben adta fel Krasznahorkát is Andrássy György.
2012-03-12