A török és a német anya közti 20 különbség

A gyermeknevelés során lehetséges, hogy bizonyos dolgokban elkövettek hibákat? 

Egy 2,5 éves és egy 5 hónapos gyermek édesanyja vagyok. 7 éve Ausztriában élek. Az utóbbi 2-3 évben mind az itteni parkokban, játszó csoportokban, bölcsődében és a környezetemben megismertem több osztrák anyát, valamint török barátaimnak is lett 1-2 gyermeke. Lehetőségem volt megfigyelni mindkét oldalt. A „török anyaként” aposztrofált csoport modern, tanult, városi, fiatal török anyuka. A barátaim, unokatestvéreim, mi vagyunk.

Az ok, amiért „osztrák anya” helyett a „német anya” kifejezést használom: pontról-pontra összehasonlítva úgy gondolom, a „német anya” jobban hangzik.

Igyekszem pártatlan lenni. Nem küzdök azért, hogy egyik csoportot a másik fölé helyezzem. Nincs okom egyik csoportot magasztalni, a másikat becsmérelni sem. Remélem, nem lesz olyan, aki megsértődik, kritikának veszi.

Eltúlzott fogalmakat, humoros nyelvezetet fogok használni. Azt szeretném, ha nem vennétek túl komolyan. Ha készen álltok, kezdhetjük!

1.

A török anya türelmetlen. A lépcsőt mászó egyéves gyerekének nem hagy 2 percnél több időt. Felkapja, magához öleli gyermekét és maga megy le-fel a lépcsőn. A német anya türelmes. Ha 2 óra hosszat tart is, ott áll a gyerek mellett, és megvárja, míg egyedül megmássza a lépcsőt. Nem segít.

2.

A török anya szerint gyermeke tőle függ. A német anya szerint önálló személyiség.

3.

A török anya nem következetes. Még ha a dolgok (pl. tv nézés, későn fekvés, nassolás) a szabályokkal ellentétesek is, az adott pillanatnak megfelelően tágítja a korlátokat. A német anya következetes. A feltételek bármik is legyenek, a döntéséhez ragaszkodik.

4.

A török anya túlbuzgó. A nap folyamán állandóan talál magának munkát. Vendéget fogad, felajánlja a segítségét az embereknek, mindenkihez rohan, ha fejébe vesz valami munkát, megcsinálja. A német anya azt mondja: „nekem ebben a pillanatban egyetlen dolgom van, hogy a gyermekemmel foglalkozzam.” És a kisujját sem mozdítja.

5.

A török anyuka nagyon jó anyának hiszi magát. A német anya nem állít ilyesmit magáról.

6.

A török anya feltétlenül kritizál, kioktat, kibeszél más anyákat. A német anya nem szól bele más anyaságába, gyermeknevelésébe. Nem érdekli.

7.

A török anya vajszívű, síró gyermekével nem tud szigorú lenni. A német anya kőszívű, hidegvérű. Nincs rá hatással sem a sírás, sem a rábeszélés, sem a manipuláció.

8.

A török anya pedáns. Egy kissé eltúlzott példa a pedánsságára: a legnyugodtabb, leg- ó-hát-mi-történhet típusú anya is nyugtalan lesz, ha arra gondol, hogy a gyerek lefeküdt-e az utcán a piszkos földre, vagy hogy evéskor összepiszkította-e a környezetét. Nincs olyan, aki ne hordana a táskájában nedves törlőkendőt. A német anya, hogy is mondjam csak, sokat gondolkodtam a megfelelő jelzőn, de nem találtam, talán a trehány szóval tudnám legjobban kifejezni. Szerintünk kissé alacsonyra tette a higiénével kapcsolatos lécet.

9.

A török anya gyermekét közvetlenül bevonja saját társadalmi életébe. Vásárlás, vendégség, bár, mulató, esküvőszervezés – gyermekét mindenhová viszi magával. Éjfélekig cipeli. Ha szükséges, a gyereket összetolt székeken altatja azon a helyen, amit talál. A német anya este 8 után a gyermekét sehová, semmiképp nem viszi magával. Otthon hagyja  a bébiszitterrel vagy a nagymamával. Társasági programjaira (pl. kávéivás a barátokkal, vásárlás) feltétlen gyerek nélkül megy.

10.

A török anya gyerek nélkül nem megy nyaralni. Ha mégis, ez élete során az 1-2 alkalmat nem lépi túl. A német anya a 8 hónapos gyermekét 10 napra otthon hagyva férjével Vietnámba, Zangocsiába megy. (Vajon tisztában vagyok azzal, hogy Zangocsia nevű ország nem létezik?)

11.

A török anya nagyon helyesen táplálja a gyermekét. Otthon minden étkezésre egy fazék ételt főz, a sütemény, aprósütemény házi készítésű. Az ételei bővelkednek zöldségben, húsban. Az lehetetlen, hogy ne legyen leves! A német anya gyermekét haszontalan ételekkel eteti. Az egészséges táplálkozás és a zöldségfogyasztás szándéka kimerül 2 ujjnyi nyers sárgarépa vagy uborka elrágcsálásában, vagy főtt, sótlan brokkoliban. Általában rántott húst, virslit, spagettit és hasonló ételeket készít. A péksüteményeket, kalácsokat készen veszi, nem otthon készíti.

12.

A török anya szenved attól, ha gyermeke nem eszik. Összes bánata ez. Barátnak, ellenségnek meséli, hogy „nem eszik a gyerek” és sír. A német anya nem foglalkozik ezzel, eszik, nem eszik, nem beszél róla.

13.

A török anya arra törekszik, hogy a gyermeke egyen, bármilyen módon is, de egyen. Szamár módjára püréket, pépeket, zöldségeket, húst nyomnak a gyerekbe, észrevétlenül, joghurtba keverve, tv-nézés közben etetnek, tányérral szaladgálnak utána, azért, hogy egyen, 40 bukfencet vetnek, minden falatot „gratulálok, bravó” felkiáltással, tapssal, ovációval fogadnak. A német anyát 9-10 hónapos kor felett a táplálás nem aggasztja. A gyerek elé teszi a tányért, a gyerek annyit eszik meg róla, amennyit sikerül neki. 1,5-2 éves kortól a gyerekek elkezdenek kést, villát használni.

14.

A török anya a gyerekét nagyon díszesen öltözteti. Pláne, ha lány! Tetőtől talpig különféle árnyalatú rózsaszínt és csillámot kombinál az öltözékében. A 3 hónapos babára óriási bokrétás masnit köt. Az életkor előrehaladtával mesterévé válik a józan ésszel fel nem fogható frizurák készítésének. Fiú gyermekére inget ad, hajára pici habot fúj. A német anya számára a ruházat kiválasztásánál a minőség és a kényelem a legfontosabb szempont. A szín és az összhang egyáltalán nem fontos. Zebramintás cicanadrág, kockás póló, pöttyös zokni, szívecskés baseball sapka és akár 8 különböző szín is helyet kaphat egy kombinációban. A természetes pamut anyagú bodyk, az óriási, drága sportszermárkák dzsekijei, a szuperfitt bakancs (párja 250 líra körül) minden gyermek szekrényében okvetlen megtalálható. Kevés, de fontos ruhadarabot vesznek. Nagyon elterjedt a használtruha vásárlás.

15.

A török anya, ha lehűl a levegő (10°C alatti hőmérséklet esetén), gyermekét nem viszi ki a szabadba. A parkban, a sárban való játékot soha nem engedi meg. Előnyben részesíti az AVM-ekben (hipermarketek) található benti vidámparkokat. A zsetonnal működő körhintákra (játékokra) ülteti fel. A német anyát nem érdekli eső-szél, hó-tél, végítélet, gyermekét minden nap feltétlenül kiviszi. Minden évszakra megfelelő „park-ruházata” van. Vízálló overall, gumicsizma, stb. Ezt ráadva megengedi a sárban való játékot és a földön hempergőzést is.

Megjegyzés: Törökországban a nagyvárosokban a zöld parkok, kertek hiánya kényszeríti az anyákat az AVM-ekbe. Ráadásul azzal kapcsolatban, hogy miért nem lehet a sárban játszani, a következő a helyzet: Törökországban, sajnos a földre köpködő, orrot fújó, szotyit ropogtató, és mindenfajta szemetet az utcán eldobáló, ebben semmi kivetnivalót nem találó emberek vannak többségben. Ráadásul a kóbor utcai állatok ezrei pisilik, kakilják össze a környezetüket. Ennél fogva nem a tisztaságmánia miatt, hanem muszájból nem viszik parkba a gyereket, ha mégis viszik, nem játszhat szabadon. Igazságtalan lett volna, ha ezt nem teszem hozzá.

16.

A török anya beleavatkozik két gyerek játékába. „Ne csináljatok így, ne rohangáljatok, ne ordítsatok” mondatokkal áll elő. Sőt, ha ez nem lenne elég, „nézzétek, ezt csináljátok, így játsszatok” ötleteket ad. Ha a gyerekek veszekszenek, attól fél, hogy kárt tesznek egymásban. Folyton aggódik. A parkokban beszédbe elegyedik idegen gyerekekkel: – Öcsi, mi is játszhatunk? – Kislány, szállj ki, hadd hintázzon a kicsi is. Nemsokára elmegyünk, utána újból visszaülhetsz. – Lelkem, kicsit lassabban csússz, nézd, itt kis testvér van, összeütköztök… A német anya soha nem avatkozik bele a gyerekek játékába, az egymást megríkató gyerekeket maximum kibékíti. Aranyszabály, hogy a gyerekek tanulják meg megoldani saját problémáikat, ne az anyjuktól várjanak segítséget. Egyetlen német anya sem szégyelli magát gyermeke viselkedése miatt. Ha gyermeke más gyereket zaklat és nem fogad szót, fogja a gyereket és elmegy. A parkban más gyerekekkel nem beszélget, nem kéri egyik gyerektől sem, hadd kerüljenek sorra, más gyereket nem figyelmeztet. Általában az idősebb és a fiatalabb korosztály csoportjai más-más parkokba járnak.

17.

A török anya nem játszópajtás. Nemhogy a gyerekekkel ordítva, visítva, rohangálva játszani, az utca közepén az „óriásnőnek” semmi keresnivalója. A német anya a gyerekkel rohangál, zajong, gyerek lesz a gyerekkel.

18.

A török anya törékeny. Nehezet nem emel, háta, dereka fáj, rögtön elfárad. Ha elfárad, panaszkodik. Cipelni a nehéz gyereket, nyitni-csukni a babakocsit, kivenni-betenni a gyerekülést az autóba – ha apa ott van, az ilyen típusú feladatokat abban a pillanatban áttolja neki. A német anyák mindegyike a Német Súlylökő Egyesület sportolójának izomerejével rendelkezik. A gyermeket apja módjára cipeli a nyakában, dobálja a levegőbe, még az 5 éves gyermeket is a hátára köti egy kendővel. Az apa segítségének igénybevétele nélkül, egyik kezében a gyerekkel a másik kezében egy 24 db-os sörös rekeszt képes cipelni.

19.

A török anya számára a gyermek öltöztetésének alapköve 3 fő elemből áll:

1- trikó + harisnya,

2 – babacipő,

3 – mellény.

A trikót és a harisnyát 40° C-ig a póló és a szandál alá adja. Manapság a babacipő, ha át is adta a helyét az otthoni lábbelinek, mamusznak, posztópapucsnak, puha házi cipőnek, ugyanaz a logika. A mellényt mindannyian leginkább felkelés utánról ismerjük (Törökországban bevált szokás, hogy az ágyból felkelve egy mellényt kanyarítanak magukra – a ford.) Tetszés szerint naponta néhány adag viselhető. A német anya nem egykönnyen ad rá trikót a gyermekre (igen, még télen sem). Amikor a babák felemelik a karjukat, kilátszik a cuki pocakjuk. A harisnya viselését ráhagyják a gyerek döntésére. Ha le akarja venni, nem ellenkeznek. Azzal kapcsolatban, hogy a babacipő és a mellény milyen létfontosságú, nincs infójuk.

20.

A török anya rengetegszer használ „szerelmem, lelkem, cicám” típusú kifejezéseket. Sőt, már-már soha nem szólítja nevén a gyereket. Nem ismer határokat az „édesem, bogaram, mucikám, bucikám” típusú kedveskedő kifejezések és becenevek kitalálásában. A német anya beceneveket, becézgető kifejezéseket nagyon ritkán használ. A gyermekkel felnőtt módjára beszél. 

Fordította: Szegedi Ágnes – Türkinfo

Forrás: Biliyomuydun