Az I. világháborúban vesztes törökök nem fogadták el országuk megcsonkítását. Addig harcoltak, míg 1923. július 24-én messze a legkedvezőbb békeszerződést írhatták alá.
Az egykor világhódító Oszmán Birodalmat a XIX. században már csak mint Európa beteg emberét emlegették, fennállását a nagyhatalmi érdekeknek köszönhette. Miután azonban az első világháborúból is vesztesen került ki, 1918 októberétől megkezdődött az osztozkodás. Úgy, ahogy azt az antant hatalmak még a háború alatt „lepapírozták”.
A török Trianon
Olaszok, britek, franciák, görögök szedték darabokra és szállták meg Törökországot, a kurdok és örmények fellázadtak a korábban ígért önálló állam létrehozásáért. Kis-Ázsia belső területein a törökök ragadtak fegyvert, élükre pedig – épp a rendteremtésre kiküldött – Musztafa Kemál „Atatürk” állt.
VI. Mehmed szultán 1920 augusztus 10-én Sévres-ben aláírta az antant által elé tolt békeszerződést, a „törökök Trianonját”. A jelző nem túlzás: Törökország kiszorult volna Európából, Anatólia területének több mint a felét át kellett adnia a görögöknek és a nagyhatalmaknak.
Hír24