“Veli bej fürdő vize átható kénes szagú, alkotó részeinek a lerakódása jól látható a medence szélén. Vize olyan forró, hogy csak hideg vízzel viselhető el. Az előtér rendkívül tágas, míg a fürdő belseje nagyon széles és 5 kupola díszíti. Igen szép a kupolája mely a medence fölé borul, nagy és kerek, jóval szebb mint az épület 4 sarkán álló, különböző célra használt helyiség. Itt szőrtelenítik magukat a törökök, mert nem szokásuk, hogy a testükön meghagyjanak bizonyos szőrzetet, kivéve a szakállukat. Nagy kupola terhét 12 oszlop hordja. 8 között vannak a meleg források, a többi közt az ülőhelyek vannak, ahol borbélyok ügyelnek a fürdővendégekre. Minden fülkében 2-2 kemény kőből faragott mosómedence áll, amelybe a tetszés szerint hideg és meleg vizet lehet ereszteni. A férfiak délelőtt fürdenek, a nők délután. Ha valaki fürdeni akar, úgy belép az első helyiségbe, ahol különféle szolgák várják a vendéget, akik ruhával, és köténnyel látják el. Ha a vendég levetkőzött és már felkötötte a kötényét, akkor léphet be a nagy medencés helyiségbe. Azután helyet foglal az oszlopok között. Miután a szolga jól megdörgölte a vendég meztelen testét ezután lép be a medencébe. A nagyurak alattvalói magukkal hozták hazájuk szokásait és erkölcseiket . ….. A dellák (borbély, fürdőmester) ezután kecskebőr kesztyűvel megdörgöli a vendég hátát, mellét, lábát. A padló kövezetén gyakran látni hason fekvő férfiakat, akiket a borbély beszappanoz, majd jó hideg vízzel leönti. A dörzsölés és zuhanyozás után a vendég elvonul a gőzbe. ”
Türkinfo Kultúra