Török tükör – Díszvendégek

A török irodalom és tudomány jeles képviselői érkeznek Magyarországra a napokban, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeiként. Nem sokat tudunk róluk, igaz. Összeállításunkban megpróbáltunk utánajárni, kik ők, és miért érdekesek számunkra.

Ha megpróbálunk előhalászni agyunk zugaiból legalább egy nevet a török irodalomból, másfél évszázad török hódoltság ide-oda, legtöbbünknek maximum a Nobel-díjas Orhan Pamuk jutna eszünkbe. De Pamuk – mint a Kelet és Nyugat közötti közvetítő – különleges eset, munkássága és helyzete kevéssé hasonlít török kortársaiéhoz, és egyes vélekedések szerint hírnevét és elismertségét elsősorban politikai tevékenysége révén szerezte. Mindennek oka feltehetőleg abban keresendő, amit Tasnádi Edit, a kortárs török prózairodalom első számú magyar fordítója állít, hogy a török irodalomra Magyarországon sosem volt igazán kereslet: „A magyar kiadók gyakorlata az volt, hogy egy török munka megjelentetése után hosszú évekre »letudták« a valószínűleg nehezebben népszerűsíthető alkotásokat, hiszen a török írók nem annyira ismertek, hogy az olvasók keressék műveiket.”

Noha Elif Şafak, İskender Pala vagy Solmaz Kamuran neve ismerősen csenghet a vájtfülű olvasók és csemegéket fogyasztó irodalomértők körében, a török irodalom területén ismereteink igencsak hiányosak. Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a díszvendégként meghívott csapatnyi török író bemutatkozása remélhetőleg pótolja ezt a hiányt, s valamelyest felszámolja a magyar és török irodalom, kultúra távolságát.

Tovább