A Bibliotheca Corviniana emléke

ccorvinaA szultán ajándéka címmel nyílt kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, s a szerencsés látogató kellő izgalommal hajol a bemutatott történelmi ereklyék fölé, hogy azután csöndes magányában hatszáz év nemzeti kataklizmájában próbáljon meg rendet tenni. A XV. század második felében Hunyadi Mátyás mintegy 2500 kötetes budavári könyvtára – benne a korra jellemző vallásos tartalmú könyvek mellett az irodalmi, történelmi, grammatikai, szónoklattani, filozófiai, csillagászati, növénytani, földrajzi munkák hosszú sorával – a legfényesebb humanista fejedelmi gyűjtemény volt az Itália határain kívüli Európában. Egyes források szerint gazdagsága tekintetében csak V. Miklós pápa vatikáni és Frigyes urbinói herceg könyvtára volt hozzá fogható. A túlnyomó többségében firenzei műhelyekben készült corvinák akkoriban a királyi legitimitás jelképei voltak, s a feljegyzések szerint a könyvtár önmagában is felért a kincstárral; falai között intarziás polcrendszeren, fekve sorakoztak az uralkodó címerével ellátott kötetek, és a gyűjtemény eleganciáját az egységes selyembársony, többnyire arany- vagy ezüstcsattal is ellátott borítás külön is hangsúlyozta. A krónikák szerint Mátyás könyvtára a korona és a Magyar Királyság ékköve volt, és sorsában voltaképpen a Hunyadiak nagyságát jelképezte: addig létezett, amíg a Hollókirály őrködött a birodalom felett. Mátyás halála után II. Ulászló és II. Lajos a corvinákat előszeretettel osztogatta diplomáciai ajándékként a számukra kedves vendégeknek.

A vesztes mohácsi csata, 1526 után Szulejmán csapatai feldúlták Buda várát, és a corvinák jelentős részét hadizsákmányként Isztambulba szállították. A rablás a vár 1541-ben bekövetkezett végleges elfoglalásával befejeződött, s akkor úgy tűnt, hogy Mátyás kincseinek végképp nyoma veszett. A nemzeti ébredés korában, a Magyar Nemzetim Múzeum 1802-ben történt megalapításakor mindössze három corvina kódex volt az országban, s az 1830-as években, Metternich kancellárnak a szultánnál tett tapogatózására sem érkezett biztató válasz: Corvin Mátyás hagyatékából a szeráj könyvtárában semmit sem találtak. Nem úgy 1862-ben, amikor Rómer Flóris bencés rendi tanár és archeológus kezdeményezése nyomán három kiváló tudós, Kubinyi Ferenc történész, Ipolyi Arnold történész-főpap és Henszlmann Imre régész a Rákóczi-emlékek törökországi kutatása során nem egészen váratlanul mintegy hatvan corvinát talált az isztambuli könyvtárban. A Monarchia és Törökország korabeli fegyverbarátsága fényében azután 1869-ben, amikor Ferenc József a Szuezi-csatorna megnyitóünnepségére utazván Isztambulban meglátogatta Abdul Aziz szultánt, kegyes vendéglátója négy (más források szerint hat) corvinával lepte meg őt. Ekkor kerültek vissza Magyarországra a most látható műkincsek: Plautus vígjátékainak gyűjteménye, élén A hetvenkedő katonával, a nevezetes humanista író, Georgius Trapezuntius A retorika öt könyve (Rhetoricorum libri quinque) című munkája, Polybiosnak a rómaiak történetét feldolgozó műve, a Historiae, és mindegyik között talán a legszebb, a legbecsesebb: Szent Ágoston Isten városa című alkotásának kódexváltozata. Bordóvörös selyembársonya eredeti fényességében mindmáig őrzi Mátyás király kezének érintését. Ez utóbbi bizonyíthatóan a nápolyi királyságból került Budára, és minden bizonnyal Aragóniai Beatrix királyné hozta magával. A corvinák kemény fedőborításuk belső oldalán olvasható a bejegyzés: „Ő csász. kir. s apostoli felség I-ső Ferencz József legkegyelmesebb ajándéka a Széchényi Országos Könyvtár részére”. Ezt követően 1877-ben, II. Abdul Hamid szultán ajándékaként további 35 kötet térhetett haza Magyarországra.

Valamennyi most látható corvina is Mátyás reneszánsz pompakedvéről árulkodik, a gazdagon díszített oldalak a korszak hírneves humanista illuminátorainak és miniátorainak keze munkáját őrzik. Az iniciálék, a lapszéli virágkandeláberek és arabeszkek, indák és fonatok, koszorúk és keretek, a zománcozott aranycsatok azon túl, hogy műalkotássá avatták a kódexet, a magyar király dicsőséges uralkodásának fényes megjelenítői voltak – és maradtak mindmáig. A corvinák jelentősége fölér Szent István koronájával és a koronázási ékszerekkel: egyként hirdetik méltó helyünket a nemzetek sorában.

2014-05-10
Magyar Szó – Mák Ferenc