Ez az ország beelőzte Európát az energiatárolási versenyben

Törökország hatalmas előnyre tett szert az energiatároló kapacitások kiépítésében, maga mögé utasítva a nagy európai gazdaságokat. A török stratégia a megújulók terjedésének gyorsítása mellett komoly leckét ad a versenyképességért küzdő kontinensünknek.

A globális energiaátmenet egyre inkább a tárolókapacitások kiépítéséről szól. A The Guardian brit napilap által a napokban ismertetett anyag az Ember elnevezésű klímakutató intézet adatai alapján érdekes trendekre hívja fel a figyelmet. A cikk rámutat, hogy Törökország 2022 óta több mint 33 gigawatt akkumulátorkapacitást hagyott jóvá a hálózata számára. Ez a szám különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy a hagyományosan éllovasnak számító uniós tagállamoknak, mint Németországnak és Olaszországnak jelenleg csupán 12 és 13 gigawatt tervezett és működő kapacitásuk van.

Az iráni konfliktus nyomán kialakult olajválság, valamint a zöldtechnológiák áresése olyan ösztönzőket teremtett, amelyeket Ankara láthatóan gyorsabban ki tudott használni, mint a bürokratikus európai döntéshozatal.

Szabályozási hátszél

A törökországi beruházások fellendülése egy célzott állami beavatkozásnak, méghozzá 2022-es országos szabályozásnak köszönhető, amely előnyös hálózati hozzáférést biztosít az olyan megújuló beruházásoknak, amelyeket azonos mértékű energiatárolóval párosítanak. Ez az előírás azonnali befektetési jelzést küldött a piacnak. Az eddig benyújtott 221 gigawattnyi tárolási igényből már 33 gigawattot jóváhagytak, ami az ország szél- és napenergia-kapacitásának 83 százalékai.

Az Európai Unión belül csupán Románia büszkélkedhet ennél magasabb aránnyal. A török projektek zöme az egyórás kisütési idejű akkumulátorokra épít, amelyek együtt 37 gigawattóra tárolási volument képesek biztosítani a hálózat számára, rugalmasan kiegyenlítve az időjárásfüggő termelést.

Szén vs. napenergia

A képlet persze nem mentes a gazdasági ellentmondásoktól. Törökország áramtermelésének a 34 százalékát tavaly még mindig a szén fedezte, ami rávilágít a helyi gazdaság fosszilis függőségére. Ankara ugyanakkor célként tűzte ki, hogy 2035-re a jelenlegi 40-ről 120 gigawattra növeli a szél- és napenergia-kapacitását.

Bár a tavaly hálózatra kapcsolt 6,5 gigawattnyi kapacitás némileg elmarad a célértékhez szükséges évi 8 gigawattos ütemtől, a tárolók kiépítése épp azt a szűk keresztmetszetet oldja fel, amely strukturálisan gátolná a tiszta energiás fejlesztéseket. A török hálózatnak ráadásul a hatalmas vízerőművek révén eleve jelentős az alapterhelési kapacitása, így a nagy akkumulátor azonnali rendszerbe állítása náluk elméletben kevésbé lenne fontos, mint Európa nagy részén, ám a dinamikus gazdaságfejlesztés érdekében mégis ebbe az irányba léptek.

Folytatás

Forrás: makronom.eu