8 érdekesség az Isztambuli menyasszony sorozatról

Az elmúlt évek egyik legsikeresebb török sorozata, az Isztambuli menyasszony (eredeti címe: İstanbullu Gelin), törökországi bemutatója 2017. március 3-án volt. A Boran család története és kalandjai egészen 2019. május 31-ig képernyőn maradt.

A török nézők körében többször is nézettségi rekordot döntött, volt olyan epizód, melyet a képernyő előtt ülők 20%-a nézett egy időben. Természetesen ilyen siker esetén a nézők számtalan részletre kíváncsiak a sorozat készítésével, szereplőivel kapcsolatban. Ezek közül szedtünk össze mi is néhányat, hogy a magyar sorozatrajongók is megismerkedhessenek az érdekességekkel.

Hány országban látták már a Boran család történetét?

A gyártó több, mint 30 országban értékesítette a sorozatot: a sok európai és közel-keleti országon túl – ahol már megszokott, hogy török gyártású produkciókat mutatnak be – olyan egzotikus helyek, mint El Salvador, Dél-afrikai Köztársaság, Honduras, Angola és Mozambik lakói is elrepülhettek Bursáig és Isztambulig. Magyarországon a Duna TV kezdte vetíteni 2020 decemberében.

Arab nyelven történő újraforgatásra is szerződést kötöttek, mely szerint Dubai központtal játsszák újra az eseményeket (a megvalósulásról nem találtam információt). Izraelben pedig akkora sikert ért el, hogy Bennt Beruhim stand-up komikus külön videót szentelt annak, hogy elmondja a nőknek: nem létezik olyan férfi a valóságban, amilyen Faruk.

Ki az igazi isztambuli menyasszony?

Ez a kérdés azonnal elkezdte foglalkoztatni a nézőket, hiszen minden egyes rész elején kiírták: a film valós történet alapján készült.

Egy idő után lelepleződött (nem is annyira tartotta titokban, hiszen önmaga szellőztette meg a hírt), hogy ki az igazi „isztambuli menyasszony”.

Ülkü Üst 1955-ben Isztambulban született, ahol – miután elindult egy versenyen – 1968-tól kezdődően énekesi karriert futott be. Nem sokkal később a Beyaz Kelebekler nevű együttes kérte fel, hogy legyen a szólóénekesük. Több lemezt adtak ki együtt, koncertek sora, turnék következtek. Volt egy gazdag, bursai rajongója: Ali Sarpkan.

Ha Isztambulban lépett fel, a férfi mindig ott volt az első sorban, virágot küldött neki, udvarolt. Éveken át tette ezt, míg végül összeházasodtak. Ali Sarpkan egyetlen feltételt támasztott: hagyja abba a fellépéseket és költözzön vele Bursába, a családja közelébe. Ahogy ez a sorozatban Süreyyával is történt.

A valóság ettől kezdve azonban más volt: a gazdag fiatalember nem volt túl szorgalmas, inkább az Uludağ-hegységbe járt vadászni, és lassan felélte az édesapja által megteremtett családi vagyont. A korábban reflektorfényben élő Ülkü Üst Sarpkan pedig otthon ült, ráadásul egy számára idegen városban.

Az énekesnő több interjúban elmondta, hogy ő a valódi isztambuli menyasszony, de ezzel kapcsolatos megerősítést a filmkészítők részéről nem láttam.

A történet 2020-ban egy újabb sorozatban került feldolgozásra

2020. második felében egy újabb teória röppent fel: az igazi isztambuli menyasszony története valójában Dr. Gülseren Budayıcıoğlu – pszichológus és író – Hayata Dön című könyvében került megírásra.

A jelenlegi sorozatpiac egyik legsikeresebb produkciója a Vörös szoba (eredeti cím: Kırmızı Oda), mely egy pszichiátriai klinikán játszódik, és nehézsorsú embereket mutat be az epizódok során. Az egyik szereplő, akinek meséjét heteken át követhettük: Ayla, a jogászlány. A sajtó szerint Ayla teljes egészében az igazi isztambuli menyasszony történetét meséli el.

A lány minden pszichológiai problémája gyermekkora megpróbáltatásaira és családjára vezethető vissza. Apja egy vidéki előkelő család legidősebb fia (Faruk figurája), aki Isztambulból visz haza menyasszonyt (Süreyya figurája). Az anyósa (Esma figurája) nem fogadja el őt, annak ellenére, hogy mindent megtesz, amit az idősebb nő kér tőle. A családban csak fiúgyermekek vannak, akik nősülés után az óriási házába költöznek feleségeikkel együtt. A nagymama a külvilág felé tökéletes úrinőt alakít, rengeteg jótékony cselekedettel, míg otthon minden fia és menye, sőt unokája felett is uralkodik (ahogyan Esma is, akit fiai csak szultánának szólítanak). A kislány – Ayla, aki feltárja élete történetét – teljes mértékben a tanulásnak szenteli életét, és évfolyamelsőként végez a jogi egyetemen, ám problémái miatt pszichiáterhez fordul (ahogy Yaz Ala, Faruk és Süreyya lánya is).

A könyvben az anya valójában skizofrén volt, de az Istanbullu Gelin készítői nem szerették volna így ábrázolni. Süreyya mindenkivel kedves, okos és erős nő a filmben, bár az utolsó évadban lánya elmondja, hogy végig álarcot viselt.

Dr. Gülseren Budayıcıoğlu – a történet írónője – pedig valóban igaz történetet dolgozott fel a könyvében, így a sorozatkészítők nem hiába írták ezt ki minden epizód elején.

Hol található a Boran-villa?

Nem kérdés: a Boran-ház gyönyörű, a villát körülvevő kert még szebb. Bevallom: én valóban kerestem az épületet a térképen a bursai hegyek lábánál. Nem csoda, ha nem találtam meg, mert nem is létezik a ház, vagyis csak díszletként épült fel Isztambulban, a Beykoz Kundura Fabrikası nevű területen. A ház 800 m², a külső terület 1000 m², ahol parkot és egyéb zöldterületet is kialakítottak a forgatás előtt. Az épületet kifejezetten ide készült függönyökkel és bútorokkal rendezték be.

Ha már ilyen csodaszép lett, természetesen nem bontották le, amikor véget ért a produkció. Azóta két másik sorozat folytatási helyszínéül is szolgált. Nemrégen vörösre festett falakkal „szerepelt” a Ferhat İle Şirin című sorozatban, majd újra egy nagy család költözött be a Demet Akbağ és Evrim Alasya főszereplésével készülő Akrep című sorozatban.

Akkor nem is forgattak Bursában, ahol a sorozat játszódik?

Ó, dehogynem! Gyönyörű felvételek készültek Bursa bazárjában, ahová Esma – a család feje – járt vásárolni egy-egy nagy ünnepi esemény előtt. Remekül érezték magukat a szereplők Uludağ havas lejtőin és többször teáztak a híres, 610 éves bursai fa alatt is.

Semmiképpen nem szabad kihagyni a Bursától fél órás autóútra található Gölyazıt. Fantasztikus hely! Ha bárki arrafelé jár, töltsön el ott néhány órát, ahogy azt többször megtette Süreyya és Faruk is.

Melyik színész veszített a sorozatban való szerepléssel?

Szerintem Berkay Hardal (Murat Boran alakítója) már ezerszer megbánta, hogy idő előtt kilépett a sorozatból, mely első tévés szereplése volt. Felbontotta szerződését, hogy egy másik sorozatban (Meleklerin Aşkı) elvállalhassa a főszerepet, ám az a produkció mindössze 11 részt ért meg. Ráadásul a színész azóta sem kapott más szerepet. Ha ez nem lenne elég, a sorozatbeli szerelme (Bade), aki a valóságban is párja volt, azóta szintén szakított vele.

Melyik színész nyert a sorozatbeli szereplésével?

Ha engem kérdeznek, a gyönyörű Ebru Şahin óriásit nyert azzal, hogy néhány epizód erejéig eljátszotta Osman Boran szerelmét. Korábban is volt már egy-két másik szerepe, de ebben vált igazán ismertté. Később megkapta a Hercai főszerepét, mely 2019 márciusa óta folyamatosan képernyőn van. Sőt, azóta a fiatal színésznő elnyerte az Altın Kelebek díjkiosztón a legfényesebb csillag (Yıldızı Parlayanlar Ödülü) díját is.

Nincs új a nap alatt, ha sok sorozatot nézünk

Egy sorozatokat jól ismerő olvasó összeszedte az Isztambuli menyasszony és egy sokkal régebben (2002-2003) futó produkció közötti hasonlóságokat. Nevezetesen a szintén Özcan Deniz (itt Faruk, ott Seymen) főszereplésével készült, és minden idők 100 legsikeresebb török sorozatának listáján a 4. helyet elfoglaló Asmalı Konakról van szó.

Nézzék csak az egyezéseket! (Ezt a részt azok ne olvassák el, akik még nem nézték végig a sorozatot és nem akarnak részleteket megtudni a jövőbeni történésekről!)

• A főszereplő férfi gazdag, karizmatikus üzletember. A főszereplő lány művész, anya nélkül nőtt fel, mindig rendíthetetlen és szókimondó.
• Mindkét menyasszony Isztambulból költözik a férfi szülővárosába, annak családja mellé. Nehezen szoknak hozzá az ottani szabályokhoz.
• Mindkettőben kiderül, hogy a férjnek van egy, addig titokban tartott, fia.
• Ebben is, abban is egyszer csak előkerül az anyós régi szerelme, és a kapcsolatukat onnan folytatják, ahol sok évtizede abbahagyták.
• Mindkét sorozatban kiderül, hogy a fedhetetlen életű ház urának (édesapa) korábban komoly, házasságon kívüli kapcsolata volt.
• Mindkét fiatalasszony elveszíti kisbabáját az első terhessége során.
• A Boran és a Karadağ család legkisebb fiúgyermeke is a házban szolgáló lányok közül választ feleséget.
• A születendő kislányok nevét mindkét esetben a főszereplő anyukák választják, és kissé eltérnek a hagyományoktól.
• Mindkét sorozatban van egy férfi, aki valójában a főszereplőnőbe szerelmes, és azért, hogy a közelében lehessen, egy családi baráttal kerül kapcsolatba (Süreyya – Can, Bahar – Yaman).

Végül elmondom a kedves olvasóknak: én magam is végignéztem a sorozatot. Sokáig ellenálltam, mivel azonban állandóan a társalgások központi témája volt, nem hagyhattam ki. Tudják mit nyertem vele? Remek dalokat ismertem meg vagy jutott eszembe azáltal, hogy a zenei szerkesztők megtűzdelték velük az egyes epizódokat. Mint például ez a dal…

Erdem Éva – Türkinfo