Zaccos, de finom

Nagyon sokat és sokan írtak már a kávéról, sőt az elmúlt évtizedekben egyre több szakértő, azaz barista nevelkedett fel külföldi kávégéniuszok mellett. Miután hazatértek, terjeszteni kezdték a finomabbnál finomabb remekműveket, oszlatva ezzel az Omnián szocializált hazai kávékultúrát befedő sűrű, ragacsos ködöt. A kávénak országonként, de még családonként is változó elkészítési módjában van mégis valami azonos: a célja. A frissítés mellett a közösség megteremtése, mert kávézni egyedül sohasem az igazi.

Legyen az a görög frappé vagy az istenek itala, a latin machiato frissen gőzölt tejhabbal a tetején, de még az arisztokrata habos bécsi kávé sem az igazi egyedül. A célt megvalósítani persze nem könnyű, de a Balkánon még él és virul az igazi kávékultúra. A kávézás eredeti üzenete nem a frissítés volt a koffein bevitele által, hanem a kulináris élvezet, a pillanat, az idő „megállítása”. A kávénak rengeteg fellegvára van a világon, amelyek előtt a kávéfogyasztó mélyen meghajol, ám ha az igazi arcát keresi, akkor a balkáni nyüzsgésben kell alámerülnie. A kávé török eredete és balkáni elterjedése történelmi tény, mint az is, hogy itt őrizte meg legjobban a kávézás az eredeti hagyományt. A zaccos török kávét minden balkáni országban fogyasztják, persze mindenütt más néven és máshogyan.

Részletek

2014-03-11
Hajdú Sándor