Jóllehet a vallásgyakorlók száma látványosan nő Törökországban, a világi társadalmi berendezkedés nincs veszélyben, mivel a politikában a szekuláris köztársaság híveié a meghatározó szerep. A sokszínűség dacára ritkábbak a kulturális ellentétek itt, mint másutt az iszlám világban, két kisebbségi kérdés azonban rendezetlen.
Ha vendégként érkezik az ember Törökországba, egy nyitottnak, toleránsnak látszó tarka közegbe csöppen, és nagy eséllyel semmit sem érzékel a belső feszültségekből. Isztambul pompázatos mecseteiben jól megfér egymás mellett a fényképezőt kattogtató turista és az imára boruló muszlim hívő, az utcákon pedig a popzenét bömböltető luxusautó és a fátylak mögé rejtező asszonyok csoportja. A „tipikusan török” emberek jelenléte itt éppolyan természetes, mint a más etnikumhoz tartozóké.