Üstökös a történelemben

Idén fény derülhet a Hunyadi-család eredetére, hangzott el a Magyarságkutató Intézet által rendezett nemzetközi tudományos konferencián, amelyen Hunyadi János és Mátyás király életművének kevéssé ismert fejezetei is terítékre kerültek.

Egy szakrális nagyfejedelmi dinasztia megteremtette a szuverenitást, az integritást, a közös érdeket; ez a magyar hagyomány. Az így kialakult magyar birodalom új entitást jelentett Európában a maga saját életszemléletével. Szent István apostoli királyunk óta értjük, mi történik a földön és azon túl, a Szent Korona-eszme összefogja az itt élő népeket… – mondta Kásler Miklós a Magyarságkutató Intézet által Hunyadiak és Corvinok címmel rendezett nemzetközi tudományos konferencia megnyitójaként. Az emberi erőforrások minisztere szerint történelmünk Hunyadi Mátyásig terjedő évszázadai egységes folyamatként értelmezhetők ezen rendezőelvek jegyében, amelyekből kifejlődött egy sajátos, ősi magyar demokrácia, a központosított királyi hatalom és a helyi autonómiák hatalommegosztásán alapuló közjogi egyensúly.

– Ezen az alapon állva robbant be a magyar történelembe üstökösként a Hunyadi-dinasztia, amelynek fénye máig ragyog. Hunyadi János kiváló szervező és hadvezér volt, nem csak tehetségét, saját vagyonát is a haza védelmére fordította. Fia, Mátyás idején pedig Európa egyik legjelentősebb kulturális, katonai és politikai hatalmává vált Magyarország – hangsúlyozta Kásler Miklós, és hozzátette, ezért fontos, hogy az eltorzított történelmet identitáserősítő programokkal tisztázzuk. Ennek letéteményese a magas tudományos színvonalon és szakmai etikával tevékenykedő Magyarságkutató Intézet.

– A Hunyadiak ma is aktuálisak, koruk eseményei analógiába állíthatók a mai történésekkel, mint amilyen például a nemzetek Európája és az Európai Egyesült Államok híveinek vitája – mondta Kásler Miklós, tanulságként felidézve Hunyadi János sógorának, Szilágyi Mihálynak Mátyás királlyá választását támogató gondolatát, miszerint a külföldről kölcsönzött királyok nem váltak be.

Amikor az Oszmán Birodalom megjelent Magyarország déli határainál, hazánk Szerbia, Havasaldöld és Moldva területén ütközőállamokat épített ki. Hivatásos zsoldosok és parasztkatonák – ma népfölkelőknek lehetne nevezni őket – egyaránt hadrendbe álltak. Az ütközőállamok azonban elestek, és 850 kilométer hosszú magyar–török határ jött létre – erről az Ankarai Társadalomtudományi Egyetem Történelem Tanszékének professzora beszélt. Göksel Baş elmondta, hogy Mátyás a hatékonyabb hadszervezés érdekében egyesítette a szlavón és horvát–dalmát báni intézményt, és egységes, két, szinte párhuzamos erődítményrendszerből álló határvédelmi vonalat épített ki az Al-Duna mentén, az Adriától egészen Erdélyig. Ez összesen mintegy nyolcezer helyőrséget jelentett, és a korabeli kincstári kiadások 57 százalékát emésztette fel. Ez a történelmi védmű még Mátyás halála után is nagyjából 70 évig távol tartotta az országtól az oszmánokat.

Folytatás

Forrás: demokrata.hu