Új kutatási eredmények a mohácsi csata körülményeiről

: Pál Tomori by Richárd Füredi, (1938 bronze statue, relocated in 1970s and in 1998, in his hands sword and mace). Pál Tomori was an archbishop of Kalocsa, and the Hungarian leader of the Battle of Mohács.- Szentháromság tér, [[:en:Kalocsa|Kalocsa]], [[:en:Bács-Kiskun County|Bács-Kiskun County]].}}{{hu|1=: [[:hu:Tomori Pál|Tomori Pál]] szobra (Füredi Richárd, 1938) [https://www.kozterkep.hu/~/1166/tomori_pal_szobra_kalocsa_furedi_richard_1928.html]. – [[:hu:Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun megye]], [[:hu:Kalocsa|Kalocsa]], Szentháromság tér{{Monument Hungary|2208}}{{Object location|46.529639|18.973713}}{{Location|46|31|46.75|N|18|58|25.28|E}}

Az 1526-os mohácsi csatatér kutatásának legújabb eredményei alapján igazságtalanok azok a vádak, amelyek jelentős részben Tomori Pál (1475-1526) kalocsai érsek, a keresztény sereg fővezére nyakába varrják a vereséget – vélekedik el Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Mohács 500 Program vezetője.

A PTE történeti földrajz professzora a – mások mellett a PTE és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett – Háború, tájformálás, hasznosítás címmel pénteken, Pécsen zajló, több tudományt és szakterületet érintő konferencián elhangzó, hasonló tartalmú előadását követően beszélt minderről.

Elmondta: kutatócsoportjuk azután jutott az új megállapításra, hogy a csata korabeli tájrekonstrukcióját követően megvizsgálták a keresztény és a török hadvezetésnek – a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás révén – valószínűsíthető haditerveit. A szakember szerint a nagy számbeli fölényben lévő ellenséggel szemben Tomori Pál akkor remélhetett győzelmet, ha nem karolják át csapatait a törökök. A csatatéren kelet felől a Vizslaki-rét „mély mocsara”, nyugat felől a Borza-patak kiterjedt ártere korlátozta a törökök mozgását, valamint kijelölte a felvonulás és az összecsapás helyét – tette hozzá.

Pap Norbert kiemelte, úgy tűnik a felállásból, hogy a feltehető haditerv szerint ezen a jól definiált, száraz, fátlan síkon akarta Tomori Pál megvívni a harcot úgy, hogy a török seregnek csak egy részével kelljen egyszerre megküzdeni: a víztestek közötti „csőben” korlátozottan vonulhattak fel a török csapatok.

A Tomori-terv minden bizonnyal egy döntő lovasroham volt úgy, hogy a török sereg elejét megverik, ami szerencsés esetben a csata megnyeréséhez vezet. Így biztosítani kellett, hogy az oszmánok átkelhessenek a Borza-patakon, a török hadvezetés azonban feltehetőleg megértette Tomori tervét. A oszmán fősereg nagy része nem kelt át a Borza földvári átkelőhelyein, hanem tábort kezdett verni, attól délre és nyugatra is védekezésre rendezkedett be – véli a kutatócsoport.

Folytatás

Forrás: gondola.hu