Trianon törökkori gyökerei | A történelem házhoz jön

2023. március 2-án 18:00 órai kezdettel folytatódott a Magyar Nemzeti Levéltár és a csömöri Sinka István Községi Könyvtár közösen szervezett történelmi ismeretterjesztő sorozata, ahol Garadnai Zoltán főlevéltáros moderálása mellett Pálffy Géza, az BTK Történettudományi Intézet történésze, az MTA doktora, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője előadását hallhattuk. Az előadás Trianon régebbre visszanyúló előzményeire hívta fel a figyelmet, amelyek a 16–17. századig nyúlnak vissza.

2022-ben indult a Magyar Nemzeti Levéltár és a csömöri Sinka István Könyvtár történelmi ismeretterjesztő sorozata, amelyet Csömör Nagyközség önkormányzata is támogat.

A Magyar Nemzeti Levéltár ebben az évben emlékezik az intézmény alapítását elrendelő 1723. évi levéltári törvényre, és arra, hogy száz évvel ezelőtt a Bécsi kapu téren megnyíltak az új épület kapui. „A történelem házhoz jön” tudományos ismeretterjesztő sorozatunk célja, hogy történész és levéltáros előadók segítségével megismertessük a hallgatókkal a levéltár különleges és „titokzatos” világát, és egyben bemutassuk a magyar történelem fontos eseményeit. Ez alkalommal Pálffy Géza történész tartott előadást Trianon törökkori gyökereiről.

Az előadó képekkel, eredeti forrásokkal és térképekkel illusztrálva mutatta be a török hódoltság korát. Kifejtette, hogy Bibó Istvánnak a „zsákutcás” magyar történelemre vonatkozó megállapítása nem állja meg a helyét, hiszen itt vagyunk és magyarul beszélünk. Véleménye szerint a Magyar Királyság kényszerpályán mozgott 1526 után. Az egykori középhatalom (néha nagyhatalom), amely Európa öt hatalmi tényezőjének egyike volt (területe a mai Németország területével egyezett meg), fokozatosan Európa perifériájára szorult, és sorsa alárendelődött az európai nagyhatalmak és a Habsburg Birodalom érdekeinek.

Buda 1541-ben elesett, ami az „első Trianon” kezdetét jelentette, hiszen az ország mintegy 150 évre három részre szakadt: a török hódoltság, amely leginkább a magyar lakta részeket érintette, a Magyar Királyság, Pozsony központtal, amely jogfolytonosan működött és területe kevéssel volt nagyobb, mint az 1920 utáni Magyar Királyság területe, illetve az Erdélyi Fejedelemség, amely korlátozott szuverenitással rendelkezett.

Folytatás a Magyar Nemzeti Levéltár  oldalán