Törököt fogtunk a történelmünkkel – hogyan gondolkodjunk magyarként Törökországról?

Másfél évszázad oszmán kori pusztításától a 19. századi barátkozáson és a kapcsolatok 1923-as felvételélén át a mai geopolitikáig: magyarként nagyon összetetten kell, hogy gondolkodjunk Törökországról és a törökökről.

Történészekkel beszélgettünk a nagy magyar törökkérdésről!

Miként akadályozták meg a kis-ázsiai országban a „török Trianont”? Miben tértek el az útjaink, mire volt jó a turanizmus, és összességében véve, 1920 után melyik ország zárkózott fel jobban az európai viszonyokhoz? Kövecsi-Oláh Péterrel és Emre Sarallal, egy magyar és egy török történésszel beszélgettünk a bemutató előtt kettejük vadonatúj kötetéről, amely „Török-magyar diplomáciai kapcsolatok a két világháború között” címmel jelent meg. Az új, atatürki török állam 1923 decemberében először Magyarországgal kötött barátsági szerződést – az izgalmas összefüggéseket és részleteket feltáró kötet a történelmi esemény előtt tiszteleg.

Dr. Emre Saral egyetemi docens, történész, 40 éves. Nemzetközi kapcsolatokkal és modern török történelemmel foglalkozik. A Balassi Intézet ösztöndíjával 2010-ben és 2012-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Keleti Tanulmányok Intézete és Turkológiai Tanszékének irányításával végzett kutatásokat doktori disszertációjához. A török-magyar kapcsolatokra vonatkozó tanulmányai Törökországban és Magyarországon jelentek meg. Jelenleg az ankarai Hacettepe Egyetem Atatürk Intézetének oktatójaként dolgozik.

Kövecsi-Oláh Péter történész, turkológus, 39 éves. Egyetemi tanulmányai során Budapest mellett (ELTE BTK) Isztambulban is tanult (Bilgi Üniversitesi). 2018-ban doktori címet szerzett a két világháború közötti török-magyar diplomáciai kapcsolatokról írt munkájával. Tanított az ELTE Török Filológiai Tanszéken, illetve tudományos munkatársként dolgozott a Modern Török Világ Kutatóközpontban. Jelenleg az ankarai magyar nagykövetség munkatársa.

Az interjút a megszólalók a nemrég elhunyt Hóvári János történész, turkológus emlékére ajánlják.

A teljes beszélgetés a mandiner.hu oldalon olvasható