Törökország világörökségei – Szelim-mecset

Az UNESCO világörökségi listájára kerülés éve: 2011.

Listán elfoglalt helye: 1366.

Elhelyezkedése: Márvány-tengeri régió, Edirne

Kategória: kulturális örökség

Az Edirnében található Szelim-mecset Szinán mester, a „Nagy Építész” mesterműveinek egyike, mely szerkezetének és építészeti megoldásainak köszönhetően az oszmán-iszlám korszak remekműve.

Több elmélet is van arról, hogy a Szelim-mecset miért pont Edirnében épült fel. Az egyik szerint azért, mert II. Szelim oszmán szultán rajongott ezért a különleges városért. Egy másik hiedelem szerint a szultán álmot látott, melyben megjelent neki Mohamed próféta és azt mondta, hogy a Szelim-mecsetet Edirnében építtesse fel. Ezt követően Szelim elrendelte a mecset építését a Kavak téren.

Vannak olyanok is, akik szerint mivel Isztambul mind a hét dombján épült már mecset és korábban amúgy is Edirne volt a főváros, azért építették ide.

Az építkezés kezdő és befejező időpontjára is több dátum létezik. A hivatalos dokumentumok szerint 1568. júniusa körül kezdték építeni és 1574. decemberében fejezték be. Mivel a szultán rossz egészségi állapotban volt, gyorsan kellett felépíteni, de sajnos december elején a szultán elhunyt, így már sosem imádkozhatott ebben a csodaszép mecsetben. Az épület végül 1575. márciusában lett teljesen kész.

A munkálatok hat évig tartottak. A mecset építészeti és esztétikai értékei azért is felülmúlhatatlanok, mert olyan időben épült, amikor a török-iszlám civilizáció elérte csúcspontját az Oszmán Birodalomban. A történelmi épületet a látogatók és a művészettörténészek is csodálják, mely óriási jelentőséggel bír.

A Szelim-mecset 2011-ben került fel az UNESCO Világörökségi Listájára.

Ahogy azt biztosan sokan tudják, az oszmán mecsetek nem csak az imádkozás színterei voltak, hanem közösségi terek is, így volt ez a Szelim-mecsetnél is. A mecsethez tartozó épületegyüttes a következő helyiségekből állt: kisebb bazár, általános iskola, két medresze (vallási iskola), egy helyiség, ahol pontosan meghatározták az ima idejét, és az imádkozás fő helye. Az épülethez tartozott még egy hamam (közfürdő) is. Az egyik medreszében található a Török és Iszlám Művészetek Múzeuma.

A mecset főkapuja messziről is jól látható. Az ajtaján két arab felirat olvasható, melyek az iszlámról, Allahról és az ő prófétájáról, Mohamedről szólnak.

A mecsetbe lépve több érdekességgel is találkozhatunk.

1 of 4

A kupola és a mecset kalligráfiái igazán különlegesek, ezeket Hasan Çelebi rajzolta.

A mecsetben látható csempékre a visszafogott színvilág jellemző, azonban a 16. század legszebb alkotásai, és néhányon a Koránból vett idézet olvasható. Több helyen látható kézzel festett faragott fa betét is, ezek nagy része 1982-ig szürkére volt festve, ekkor eltávolították róluk ezt a réteget, és így az eredeti, kézzel készült mintázat újra látható.

A mihráb vagyis a márvány imafülke, mint minden esetben, itt is Mekka felé néz, tetején az iszlám legfőbb mondanivalója olvasható: „Nincs más Isten, csak Allah és Mohamed az ő prófétája”.

A mecsetnek különlegesen csipkézett, gravírozott mimbárja (szószéke) van.

Az épületbe belépve azonnal feltárul előttünk a hatalmas kupola, mely Allah egységét szimbolizálja, a körülötte lévő 5 ablak pedig az iszlám 5 pillérét jelképezi. A kupola 32 méter átmérőjű, ami az iszlám vallás 32 kötelességére utal, a müezzinek négy emelvénye az iszlám négy szektáját jelenti, a hátsó minaretekhez vezető 6 folyosó a hit 6 oszlopát jelképezi és a 12 márványoszlop a 12 kötelező imát ábrázolja.

A Szelim-mecset 4 minaretjének struktúrája a világon egyedülálló. A vékony és hosszú minaretek Szinán mester ismertetőjegyei voltak. A 82 méter magas minareteket 3 erkély töri meg. Szinán ezeket úgy alakította ki, hogy aki felmászik ide, az ne láthassa a többieket. Az első feljáró az első és harmadik erkélyhez, a második a második és a harmadik erkélyhez, míg a harmadik feljáró egyenesen a harmadik erkélyhez vezet.

Forrás: dailysabah.com, travelguideturkey.org

Kollár Kata – Türkinfo