Törökország: sok lesz már Iránból?

Miközben Törökország a közel-keleti béke tető alá hozása érdekében tesz jelentős erőfeszítéseket a felek közötti közvetítésre, Irán hasonló kísérlettel állt elő. Örmény és iráni források szerint Ankarát és Jerevánt békítené az iszlám köztársaság. A téma akkor került napirendre, amikor múlt héten az iráni külügyminiszter, Manouchehr Mottaki Törökországban járt a két ország kapcsolatainak mélyítése érdekében.

Az iráni nemzeti hírügynökség (IRNA) szerint Mottaki útja során telefonon beszélt örmény kollegájával, Edward Nalbandiannal is. Az IRNA beszámolója szerint Mottaki reménykedését fejezte ki a Jereván és Ankara közötti kapcsolatok javulását illetően. „Politikai elemzők úgy gondolják, hogy Irán, mint a térség meghatározó, stabil hatalma, sokat tehet Törökország és Örményország megbékéléséért”, áll az iráni hírszolgálat riportjában. A török-örmény kapcsolatokról Mint ismert, a keresztény Örményország és a muszlim Törökország viszonya meglehetősen messze áll attól, amit harmonikusnak lehetne nevezni. A legsúlyosabb problémát a két ország kapcsolatában az első világháború idején, 1915-1917 között lezajlott események okozzák. A világháború árnyékában a nacionalizmustól fűtött oszmán csapatok becslések szerint 650 000 – 1 500 000 örmény életét oltották ki. A történteket a legtöbb nyugati történész és természetesen az örmények genocídiumnak tartják, azonban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is azon a véleménye van, hogy erre nincs elegendő bizonyíték. Nem véletlenül: a NATO-partner, kiemelkedő stratégiai jelentőségű Törökország ugyanis a mai napig hallani sem akar felelősségének elismeréséről. Egy örmény hírügynökség, a Mediamax szintén hírt adott a telefonbeszélgetésről. Eszerint Mottaki biztosította az örmény külügyminisztert, hogy Irán kész közvetíteni Örményország és Törökország között. „Egy ilyen, Irán által tett kezdeményezés [megvalósulásának] lehetősége nagyon optimista”, nyilatkozta Arif Keskin, az Eurázsiai Stratégiai Kutatóközpont (ASAM) Irán-szakértője. Keskin szerint az iszlám köztársaság sokat nyerhetne a közvetítésből, és talán éppen ez a magyarázata a felajánlkozásnak. „Irán az egyetlen, aki segít Örményországnak abban, hogy oldja térségbeli izolációját. Örményország (…) körül van véve olyan országokkal, mint Törökország és Azerbajdzsán, akikkel régre nyúló problémái vannak.” Irán számára Örményország stratégiai jelentőségű, mondja Keskin.

Ennek oka, hogy „Irán jó kapcsolatokat akar kiépíteni a térség nem-török elemeivel (…). Azeri kisebbsége kulcskérdés számára. Így Törökország eltávolítása Azerbajdzsántól egy örmény-török megbékélés révén Irán érdekeit szolgálná.” Kétségkívül igaz, hogy a 65 milliós Iránnak mintegy 15 millióra tehető azeri kisebbsége van. Keskin meglátása szerint Irán nem tudja megoldani a két ország közötti problémát, és nem világos az sem, hogy Ankara egyáltalán akarja-e ezt. A jelenlegi török vezetés ugyanis szerinte nem akar semmilyen változást a kétoldalú kapcsolatokban. „Vitatható, hogy Irán mennyire lehet pártatlan, vagy hogy kinek a céljait szolgálná. Valószínűtlen, hogy kiállna a török elmélet mellett Örményországgal szemben [a népirtásra vonatkozóan].” Az elemző szerint a közvetítéssel Irán demonstrálni akarja a nyugatnak térségbeli stabilizáló erejét. Mindemellett felhívja a figyelmet arra, hogy az iráni lépés számos kérdést fakaszt török szempontból. „Nem hiszem, hogy Ankara kérte Iránt egy ilyen lépés megtételére. Törökországot zavarja az iráni-örmény kapcsolatok mélysége. Ezért ez biztosan Irán ötlete volt.” Keskin véleménye szerint a török kormánynak számot kell adnia népének az Iránnal való kapcsolatok alakulásáról. „Nem csak erről a közvetítési szándékról van szó. Vegyük [az iráni elnök, Mahmúd] Ahmedinezsád tervben lévő látogatását. Mit nyerhet Törökország egy ilyen radikális politikus érkezéséből? Igaz, hogy az AKP [a kormányzó, Igazság és Fejlődés Pártja] profitálhat belőle belpolitikailag. De más szempontból ez egy nagyon veszélyes látogatás”, fogalmazott Arif Keskin.
Kitekintő – Németh Dániel