Törökország még akár pórul is járhat Erdogan hintapolitikájával

Törökország lehet az első olyan tagja a Kína és Oroszország által dominált, a nyugati szervezetek alternatívájának szánt BRICS+-szövetségnek, amelyik miközben tagja az egyik legfontosabb nyugati intézménynek, a NATO-nak is, valamint elméletben az Európai Unió tagjává is szeretne válni. De mi lehet Törökország célja? Nyugat helyett immáron Kelet része lenne a Recep Tayyip Erdogan vezette ország?

Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov még szeptember 4-én jelentette be, hogy Törökország formálisan is be fogja nyújtani csatlakozási kérelmét az alapítóországok kezdőbetűi miatt BRICS-nek nevezett államközi intézménybe, amit később a török külügyminisztérium is megerősített.

Bár a török elnök, Recep Tayyip Erdogan és a török diplomaták szerint a lépéssel Ankara célja nem a Nyugat Keletre való lecserélése, hanem épp ellenkezőleg, a két világ közti kapcsolatot szeretnék közvetítőként erősíteni, a nyugati országok közül többen így is kétkedve fogadták a hírt – még ha nem is hivatalos csatornákon.

Az elmúlt években ugyanis a globális Dél és Kelet több országát összefogó államközi együttműködést Kína geopolitikai célokra is fel akarja használni. Az alapítóországok, Brazília, Oroszország, India, Kína, valamint Dél-Afrika közötti kereskedelem és gazdasági együttműködés elősegítésére létrehozott szervezet azóta már hivatalosan is a nyugati országok által teremtett nemzetközi viszonyokat szeretné megreformálni.
Kiegészíteni vagy kihívni a nyugati hegemóniát?

Hogy megértsük, Erdogan miért döntött úgy, hogy benyújtja tagsági kérelmét a története során idén először új tagállamokat is köszöntő államközi szervezetbe, először azt kell megértenünk, mi is az a BRICS.

A BRICS még 2001-ben született meg papíron, amikor a Goldman Sachs közgazdásza elemzésében arra jutott, hogy 2050-re az akkor még gyorsan növekvő gazdaságoknak számító Brazília, Oroszország, India és Kína fogja uralni a világgazdaságot.

A Goldman Sachs közgazdásza nem tévedett. Míg a BRICS-országok 2001-ben még a világ összes GDP-jének csupán a 8 százalékát termelték, manapság már 26 százalékát, miközben ez idő alatt a legfejlettebb nyugati gazdaságokat és az Európai Uniót tömörítő G7-ek világpiaci hozzájárulása 65 százalékról 43 százalékra esett vissza. Emellett a gazdasági növekedés egyik motorjának számító populáció tekintetében is a BRICS áll jobban: a világ populációjának 40 százaléka az öt alapítóországban él, míg a G7-ek a világ populációjának 10 százalékát adják.

Folytatás

Forrás: index.hu