Törökország és az iszlám: az iszlám szerepe Törökország EU-csatlakozásának megítélésében I.

Előszó 7

FODOR PÁL: A török nemzettudat kialakulása 11

KICSI VALÉRIA: Irányzatok a mai törökországi iszlámban 29

SZIGETVÁRI TAMÁS: Az iszlám jelenléte a török gazdaságban 51

VÁSÁRY ISTVÁN: A muszlim demokrácia esélyei Törökországban 79

N.RÓZSA ERZSÉBET: A török EU-csatlakozás vitás kérdései. Tanulságok a magyar külpolitika számára 109

Előszó

Az elmúlt évek eseményei ismét a politikai döntéshozók érdeklődésének előterébe hozták Törökországot. Az EU 2004. december 6-i döntése szabad utat nyitott Török¬ország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előtt, s bár a csatlakozás legkorábbi időpontjául 2015 van kitűzve, az EU tagországainak, köztük a 2004. május 1-e óta tagország hazánknak is, alaposan el kell gondolkoznia a török csatlakozás perspektíváiról és esetleges hatásairól az Unióra. Már a 2004-es tíz tagállammal való bővülés is új problémák sorát hozta a felszínre, a török bővítés eshetősége pedig, bármilyen messzinek tűnik is jelenleg, még súlyosabb elvi és gyakorlati kérdések garmadáját veti fel, melyek modellezése és a válaszadási kísérletek megfogalmazása az Európai Unió minden tagállamának, így Magyarországnak is első-rendű érdeke. Mivel az EU szabad országok szövetsége, ahol a közösségi álláspont a tagországok közötti, sokszor kemény viták során alakul ki, minden tagállamnak joga és kötelessége az önálló politikai véleményformálás. Biztosak vagyunk, hogy egy határozott magyar állásponttal, melynek kialakítására a hagyományosan kiváló magyar kutatói és szakértői háttér különösen jó biztosítékot teremt, markánsan bele tudunk szólni az EU törökországi csatlakozási tárgyalásainak a menetébe. Az EU- csatlakozásnak minden esetben meghatározott politikai kritériumrendszere van, a 2002-ben rögzített ún. koppenhágai kritériumok, s a hivatalos EU-vélemények sokszor csak azt közlik száraz hivatalnoki nyelven, hogy Törökország mennyiben felel meg ezeknek és mennyiben nem. Pedig az utóbbi pár év törökországi és világ-fejleményei világossá tették, hogy a sok politikai és gazdasági kritérium teljesítése vagy teljesíthetősége mögött egy, nem mindig világosan megfogalmazott és kimondott alapkérdés áll, mely kulturális-vallási természetű: lehetséges-e egy államnak, mely bár hivatalosan világi köztársaság, de túlnyomó többségében muszlim hitet valló állampolgárokból áll, az Európai Unió tagjává válnia. Természetesen az EU vezető szerve, az Európai Bizottság a politikai korrektség jegyében csak igennel felelhet és ebben igaza is van.

De ismerve az európai országok közvéleményi többségét, melyet a demokratikus kormányzatok nem tudnak nem figyelembe venni, s mely általában ellenzi a török csatlakozást, valamint a nyugati világ és az iszlám fokozódó szembenállását, mely látszólag megerősíteni látszik Huntington elméletét egy, a civilizációk közti össze¬csapás lehetőségének felerősödéséről, nem tehetjük meg, hogy ezt a mélyen húzó¬dó kérdést ne vizsgáljuk meg alaposan. Az EU meghatározó országaihoz képest Vásáry István Magyarország speciális helyzetben van, hiszen hazánkban a muszlim népesség lélekszáma nem meghatározó, a török etnikumúak bevándorlása sem számottevő. Ezzel párhuzamosan létezik egy igen nehezen megfogható és körülírható, történeti gyökerekre visszanyúló szimpátia a két nép és a két ország között. Ugyanakkor az iszlámhoz való türelmesebb hozzáállás is, többek között éppen a fenti okok miatt, eltér a nyugat-európaitól. Mindezeket szükséges volt előrebocsátani ahhoz, hogy megértsük, mennyire aktuális volt már Törökország és az EU kapcsolatának a feldolgozása Magyarországon is. Ebben a helyzetben hirdette meg a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közösen a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) 2006. januárjában a Stratégiai Kutatások Pályázatát, melyben a preferált kutatási témák között szerepelt a „Korunk és az iszlám. Politikai, kulturális és gazdasági lehetőségek és kihívások, különös tekintettel Törökország EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére“ c. pont. E régóta idő¬szerűvé vált nagy téma török vonatkozásainak kutatására szövetkezett vezetésem mellett az az öt fős szakértői csapat, melynek nevében megpályáztuk és elnyertük a MeH–MTA támogatását egy „Törökország és az iszlám. Az iszlám szerepe Törökor¬szág EU-csatlakozásának megítélésében” c. kutatási projekt elkészítéséhez. Ez a projekt arra tesz tehát kísérletet, hogy a török csatlakozás szempontjából a legalapvetőbb problémát, Törökország és az iszlám viszonyát minden oldalról körül¬járja, és bemutassa ennek történeti, vallási, szociológiai, politikai és gazdasági összetevőit, majd ezeknek ismeretében ajánlásokat fogalmazzon meg a magyar kül-, gazdaság- és kultúrpolitika számára. Ennek a feladatnak a megvalósítására olyan kutatók szövetkeztek, akik ugyan különböző területeken működnek, de eddigi tudo¬mányos munkásságuk és szakértelmük garancia lehetett egy hiteles, régen várt és esedékes szakértői anyag elkészítéséhez (Fodor Pál, Kicsi Valéria, N. Rózsa Erzsé¬bet, Szigetvári Tamás, Vásáry István).

Nemcsak a történelem, politológia és köz¬gazdaságtan művelői, hanem a török nyelv és kultúra kiváló ismerői is, akik közül majd mindőjük hosszú éveket töltött a tárgyalt országban. A projekt egyetemi tanár vezetője, Vásáry István pedig – aki maga is egy, a török-magyar kétoldalú kapcso¬latok történetének egy döntő időszakában (1991-1995) ankarai magyar nagykövet¬ként szolgált, – nemcsak a tudományos háttérre, hanem a kormányzati, különösen a külpolitikai munkára is rálátással rendelkezik. A „Törökország és az iszlám” c. stratégiai kutatási terv és kötet öt tanulmányból épül fel, melyek a következő alapvető kérdések köré csoportosítják mondandójukat. (A közreműködő szerző nevét zárójelben közöljük.) 1. A török nemzettudat kialakulása c. tanulmány (Fodor Pál) a török identitás alapjait és különböző összetevőit elemzi történelmi távlatban, az Oszmán Birodalom korától napjainkig, így az iszlám, a birodalmi múlt, a modern nacionalizmus, a pánturkizmus, a pániszlám és az európaiság kérdéseit mind sorra veszi, s választ keres, hogy van-e konszenzus a modern török nemzettudatot illetően. 1 A törökországi iszlám hagyományosan mérsékelt volt, s ma is alapvetően a poli¬tikai mértéktartás jellemzi. Ennek ellenére, az elmúlt évtized liberálisabb szellemét felhasználva egyre többen keresik a török szellemi megújulás forrását különbözőiszlám mozgalmakban. Ezeket kísérli meg nyomon követni Irányzatok a mai török¬országi iszlámban c. tanulmány (Kicsi Valéria), mely azt is megvizsgálja, hogy a radi¬kális iszlámnak, netán a „fundamentalizmus”-nak vannak-e esélyei Törökországban. 2 Az iszlám jelenléte a török gazdaságban c. tanulmány (Szigetvári Tamás) a mai török gazdasági rendszer és folyamatok elemzését adja, s olyan kérdéseket vizs¬gál, hogy van-e az ún. iszlám gazdasági elveknek (szociálpolitika, kamatmentes bankrendszer stb.) hatása a török gazdaságra, vagy hogy mennyiben függ Török¬ország az iszlám világ, elsősorban a Közel-Kelet gazdaságaitól. 3 A muszlim demokrácia esélyei Törökországban c. tanulmány (Vásáry István) megvizsgálja a modern török szekularizmus kialakulását és a szekuláris állam és a vallás viszonyát a Török Köztársaság nyolcvan éve alatt. Megnézi a vallás és a politikai pártok kapcsolatrendszerét, s különös figyelmet szentel az iszlámot nyíl¬tan felvállaló pártoknak. Míg az európai szociáldemokráciának többé-kevésbé megtalálható a török megfelelője, addig a kereszténydemokráciának, a vallási különbözőség miatt érthető módon, nem volt török megfelelője. Az „iszlám¬demokráciá”-t, mely megfelelője lehetne a kereszténydemokráciának, még meg kell teremteni: ehhez nyújtott váratlan kihívást és történeti lehetőséget a ma is uralmon levő mérsékelt muszlim párt, az AKP 2002-es győzelme. Lehetséges-e ez, s ha igen, hogyan? A tanulmány írója szerint nagyban ezen áll vagy bukik a demokrácia és az európai integráció sorsa Törökországban. 4 Végül A török EU-csatlakozás vitás kérdései.

Tanulságok a magyar kül¬politika számára c. tanulmány alaposan sorra veszi az érveket és ellenérveket a török csatlakozásról. Megvizsgálja, hogy milyen politikai, gazdasági és egyéb következményekkel járna a felvétel és nem-felvétel, s ennek kapcsán a lehetséges magyar álláspontokat ismerteti. Következtetéseinek végkicsengése, mely egybe¬hangzik az összes tanulmányéval, az, hogy az azonnali végleges visszautasítás több kárral járna, mint a fokozatos tárgyalás és Törökországnak az EU-kritériumokkal való állandó szembesítése. A szerkesztés bizonyos technikai egységesítést követelt meg, és a tartalom kér¬désében is többször konzultáltak egymással a szerzők. Ennek ellenére, nyugodtan mondhatjuk, hogy minden egyes tanulmány az illető szerző önálló kutatáson alapuló munkája, melynek tartalmáért teljes egészében a szerző felelős. Bámulatos, hogy bármilyen prekoncepció előzetes hiányában és szerkesztői kényszerek nélkül, mennyire egységes álláspont kerekedett ki az egyes részkutatásokból: Törökorszá¬got mind az egyoldalú és erőszakos szekularizáció (kemalizmus), mind a radikális és erőszakos iszlamizáció, tévútra viszi. Törökországnak fel kell dolgoznia nagymúltú, iszlám alapú vallási és kulturális örökségét, s ha ezt megteszi, akkor lehetséges lesz az Európai Unióhoz való csatlakozás. A könyvet azzal a meggyőződéssel bocsátjuk útjára, hogy az közelebb viszi hazai közvéleményünket a modern Törökország és a török valóság megismeréséhez, és mind a külpolitikai döntéshozók, mind a politológus és történész kutatók és hall¬gatók haszonnal tudják majd forgatni.

Budapest, 2007. október 29-én, a Török Köztársaság kikiáltásának 84. évfordulóján.

Vásáry István Avicenna Közel-Kelet Kutatások IntézetePiliscsaba 2008 avicenna közel-kelet kutatások intézete 2087 piliscsaba, pf. 61 e-mail: avicenna.kkki@t-online.hu

A kiadást támogatták: Magyar Tudományos Akadémia Miniszterelnöki Hivatal © Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete Maróth Miklós igazgató © Vásáry István és a szerzõk ISBN 978-963-87618-28 ISSN 1785-0894
Szerkesztette : Vásáry István