Törökország elsőként ratifikálta, és elsőként hagyta el az Isztambuli egyezményt

Törökország elsőként ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, és most elsőként lépett ki belőle. Így 2021. július 1-től Törökországban hatályát veszti az Európa Tanács Egyezménye, amit a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére és felszámolására hoztak létre pontosan tíz évvel ezelőtt.

A török kormány már márciusban bejelentette, hogy kivonul a nemzetközi megállapodásból, és erről határozatot hozott. A lépésre már korábban lehetett számítani, mivel a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja rendszeresen bírálta az egyezményt.

A kormánypárt szerint az egyezmény nem egyeztethető össze a török hagyományokkal, szétzilálja a családokat, mert válásra buzdít, ráadásul a nemek közötti egyenrangúság hirdetésével népszerűsíti a homoszexualitást.

WHO: a török nők 38 százaléka érintett

Ankara döntését már márciusban lesújtó hírnek nevezte az uniós vezetés. Törökországban a bejelentés másnapján, március 21-én több ezren tüntettek a lépés ellen.

„Nem akarok meghalni. 2017-ben elveszítettem a legjobb barátnőmet, akit 17 éves korában meggyilkolt az élettársa. Akkor voltam utoljára annyira mérges, mint most. Öt hónapja pedig egy barátom édesanyját ölte meg a volt férje. Éljen soká az Isztambuli egyezmény!” – mondta egy tüntető, Ozum Buzoglu a török kormány döntése elleni demonstráción.

Jogvédő szervezetek szerint Törökországban tavaly legkevesebb háromszáz nő halt meg azért, mert családon belül bántalmazták. A WHO tudomása szerint a török nők 38 százalékát érte már valamiféle erőszak családján vagy párkapcsolatán belül. A vonatkozó európai átlag 25 százalék.
Az elkövetők büntetése is az egyezmény célja.

A Törökország által felmondott egyezmény célja az erőszak megelőzése és az áldozatok védelme mellett az is, hogy az elkövetők ne maradhassanak büntetlenek.

2019. márciusáig 46 ország és az Európai Unió írta alá a konvenciót. 2012. március 12-én Törökország elsőként ratifikálta, amit 2013-2019 között 33 ország követett.
Magyarország csak aláírta, de nem ratifikálta

Az Európai Unióban éles visszhangot váltott ki, hogy a magyar parlament 2020 májusában elutasította az egyezmény ratifikálását. Az erről szóló politikai nyilatkozatot a KDNP képviselői nyújtották be, felszólítva a magyar kormányt, hogy az Európai Unió intézményeiben is azt az álláspontot képviselje, hogy az EU ne csatlakozzon a dokumentumhoz.

A KDNP azért ellenezte a nőkkel szembeni erőszak elleni Isztambuli Egyezmény ratifikálását, mert szerinte annak egyes rendelkezései ellentétesek a magyar kormány migrációs politikájával, továbbá nem kívánják a magyar jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az „egyezmény gender-ideológiáját”.

A Belügyminisztérium adatai szerint az egyezmény ratifikálásának elutasításakor, 2020 márciusában jelentősen nőtt a kapcsolati erőszak, vagyis a családon belüli erőszakcselekmények száma Magyarországon, és az utóbbi hónapokban is egymás után olvasni híreket a nők bántalmazásáról a magyar sajtóban.
Varsó is konfliktusba keveredett Brüsszellel

Lengyelországban is ezrek tüntettek az igazságügyi miniszter bejelentése után, amely szerint Lengyelország kilépne az Isztambuli Egyezményből. A lengyel kormány szerint a dokumentumot a homoszexualitás és a feminizmus terjesztésére használják.

Brüsszelben csalódottan fogadták a tavaly nyári lengyel bejelentést, és az Európai Unió arra kérte Lengyelországot, hogy ne vonuljon ki az Isztambuli Egyezményből.

Jogvédők szerint nem igaz a varsói kormány vádja, miszerint a homoszexualitás terjesztését szolgálná a nemzetközi szerződés.

Forrás: hu.euronews.com