Törökország, ahol a kamat „a gonosz anyja és apja”

Azon kevés helyek egyike Törökország, ahol már szinte csak a vállukat vonogatják az ukrajnai háború és a szankciók miatt elszabadult inflációra és gazdasági válságra. No nem azért, mert a törökök kimaradnak belőle, hanem mert már eddig is olyan mélyen voltak, hogy kevésbé érzik a zuhanást. De mi történt a világ egykori gazdasági bezzegországaként számon tartott állammal?

Mint koporsóba az utolsó szög, olyan volt az ukrajnai háború kirobbanása Törökországnak. A török gazdaság már eddig is mély gödörben volt, de az újabb válság most taszított rajta még egyet. A száraz számok nyelvén; 24 éves csúcsot megdöntve, szeptemberben 83 százalékos inflációt mértek, amelynél csak olyan államok teljesítettek rosszabbul, mint Zimbabwe, Venezuela, Libanon és Szíria. Várhatóan az októberi adatok még ennél is lesújtóbbak lesznek, miután múlt hónapban húsz százalékkal emelkedett a lakossági és ötven százalékkal az ipari gáz és áram ára.

Már ha egyáltalán hinni lehet az adatoknak, más számítások szerint ugyanis valójában ennél sokkal rosszabb, 186 százalék körüli a pénzromlás.

Nem igazán hisz a hivatalos adatokban az a két isztambuli fiatalember sem, akiket a világhálón értünk utol, hogy meséljék el, hogyan élik meg az elszabadult inflációt. Oguzhan Bektas 24 esztendős, ékszergyárban dolgozik, míg Bilal Demir 34 éves, saját borbélyüzletét vezeti. Éppen abban a korban vannak, mikor egzisztenciájuk megteremtésén kellene munkálkodniuk, ehelyett a napi megélhetésért dolgoznak. – Egy éve szeptemberben a benzin 7,74 líra volt. Idén már 20,13. Habár a kormány 25 százalékban korlátozta az albérletek árának emelését, Isztambulban így sem lehet háromezerötszáz-négyezer líránál (nyolcvan-kilencvenezer forint) olcsóbban lakáshoz jutni – soroltak néhány területet, ahol a leginkább a bőrükön érzik a drágulást.

Spórolni, saját lakást venni? A jelenlegi árfolyamok mellett ez most a legnagyobb kihívás. Az ingatlanpiacon teljesen elszabadultak az árak.

Gazdasági szabadságharc

De mi történt Törökországgal, a világ 19. legnagyobb gazdaságával, amelyre sokáig követendő példaként tekintettek? – A háború Törökországban is hozzájárult az infláció növekedéséhez, már csak azért is, mert Ukrajna fontos partner a gabonakereskedelemben. De a háttérben alapvetően az a kormányzati elképzelés húzódik meg, hogy a gazdasági növekedésért fel kell áldozni az alacsony inflációt. Ez a politika évekkel korábban kezdődött, amelyet a jegybankelnökök gyakori cseréjével betonozott be az államfő – magyarázta megkeresésünkre Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa. „Gyakori cseréjével”, és akkor még finoman fogalmazott:

Recep Tayyip Erdogan az elmúlt három évben négy jegybankelnököt fogyasztott el.

A cserék mögött az áll, hogy az államfő és az általában iszlamistaként meghatározott Igazság és Fejlődés Pártja nevű kormánypárt vallási – az iszlám tiltja a kamatot és uzsorát, de engedélyezi a kölcsönt – és gazdasági megfontolásokból mindent megtesz, hogy alacsonyan tartsák a kamatokat.

Folytatás

Forrás: magyarnemzet.hu