Török style lecsó vagy mi

Két poszttal is tartozom a hétvégéről azoknak, akik eljöttek a Gönci Barack Vigasságra. Az egyik a jótékonysági lecsó receptje, a másik a szombati Mátyás királyos játékon kipróbált mártások leírása. Az előbbivel kezdem, mert sokkal gyorsabban megvan, és ma még sok dolgom lesz.

Idén is, mint tavaly, lecsót főztünk két hatalmas üstben, ezt adtuk a látogatóknak, amiért ők adományt fizettek, amit ebben az évben a boldogkőváraljai játszótér felújítására fordítanak majd. Idén a téma adott volt: Mátyás király, törökök. Bár többen javasolták, hogy tegyek bele barackot is, ennyire bátor azért nem voltam, még így is voltak jópáran, akiket elriasztott a padlizsán és a cukkini gondolata is, de volt olyan bátor éhes ember is (naná, hogy az erdőbényei kádár) aki azt mondta, hogy ő se a cukkinit, se a padlizsánt nem eszi meg, de különben nagyon ízlett neki, és mondjuk el mi volt benne.

Külön köszönettel is tartozom, mert nem csak a helyi erők segítettek a 20 kiló hagyma pucolásában, karikázásában és hasonlókban, hanem a látogatók is beálltak keverni, üstöt cipelni, tányért kirakni, sőt, kiszolgálni, és ajánlani is az ételt.

Úgyhogy jöjjenek a nevek, tényleg megérdemlik a tapsot szerintem. Pálinkázni, zenét hallgatni jönnek, és beállnak dolgozni: Dombi Krisztina aki a legmesszebbről jött, az egész Merker család: Zsófi, Vera, Iván és Viktor, és persze Kiss Dénes, akit Frank Mariann után találtunk merőkanállal a kezében. Köszönjük!

A recept >>>

2014-07-14
Fűszer és Lélek