TÖRÖK KERT FŐHERCEGI PALOTÁVAL

Elkészült a Budavári Palotanegyed egyik legeldugottabb, egyben leghangulatosabb része, a Török kert. Ellátogattunk ide, ebbe az oszmán-török kort megidéző mediterrán világba, majd körbenéztünk a Dísz tér és a Szent György tér környékén, hol is tart most a Vöröskereszt Egylet székházának, a József főhercegi palotának és a volt Honvéd Főparancsnokság épületének újjáépítése.

A 2019-ben indult Nemzeti Hauszmann-programmal új korszak kezdődött a budai Vár több mint 750 éves történelmében. A II. világháború pusztításai, majd az azt követő ideológia értelmetlen rombolásai után az Orbán-kormány volt az első, amely a szó szoros értelemben vett újratervezésbe fogott: újjáépítette a Főőrség és az egykori Lovarda épületét, elkészítette a Budavári Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukcióját, az eredetihez hűen újraalkotta és látogathatóvá tette a Szent István-termet. A budavári munkálatoknak azonban még koránt sincs végük: az építkezések azóta is folyamatosak, az előre meghatározott tervek szerint zajlanak.

Egy tikkasztóan meleg augusztusi napon érkezünk a Csikós udvarra. A hőségre való tekintettel kihagyjuk a hosszú lépcsőzést, helyette azt a gyorsliftet választjuk, amely immár a Palota útról is könnyen elérhetővé teszi mindenkinek, így a mozgásukban korlátozottaknak is a budai Várat. Az udvaron Kiss Henrietta, a Várkapitányság tartalomfejlesztési vezető szakértője már vár, hogy elkalauzoljon bennünket a közelmúltban elkészült Török kertbe, amelyet egyelőre még nem fedeztek fel tömegével a turisták. Előtte azonban egy kis időutazásra invitál az oszmán hódoltság idejére, amikor is itt, a Várhegy nyugati oldalán egy kicsiny település alakult ki, amit Jeni mahallének, azaz Újnegyednek neveztek el.

– A középkorban a Csikós udvar környékét minden oldalról fal vette körül, amely a vár védelmi zónájaként is szolgált. Ebben a téglalap alakú falszorosban jött létre ez a kicsiny török település, amely a korabeli metszeteken is jól látható – meséli, majd idézi a híres török uta­zót, Evlia Cselebit, aki az 1660-as években több ízben is járt Magyarországon: „Itt van Murád pasa dzsámija, amely kicsiny, de szép és művészi munka.”

Folytatás

Forrás: demokrata.hu