Karagöz – (török: „fekete szemm”), török árnyjáték, amely egyik állandó szereplőjéről kapta a nevét. A mulatságosan sikamlós darabokat magánházaknál, kávézókban, köztereken és fogadók udvarán adják elő, forgatókönyv alapján, de szabadon improvizálva.
A karagöz már a XVI. században igen fejlett volt az Oszmán Birodalomban, és görög földön, ill. Észak-Afrikában is átvették. A XX. századra azonban a műfaj – a mozi és egyéb szórakoztatási formák terjedése miatt – veszített népszerűségéből.
Törökországban már többnyire csak a muszlim szent hónap, a ramadán idején mutatnak be karagöz-előadásokat. A Karagöz nevű állandó szereplő jóindulatú figura, aki sokszor a rövidebbet húzza, és a verekedések során rendre leverik a turbánját. Szatirikus és vulgáris szópárbajt folytat nagyképű, affektálva beszélő, Hacivot nevű barátjával és más szereplőkkel, például az újgazdag paraszttal, a bűnök iránt elnéző dervissel és a zsidó kereskedővel.