Az Oszmán Birodalom felbomlása 1923-ban akkora kataklizma volt a törököknek, hogy azóta is dívnak az ország további feldarabolásáról szóló összeesküvés-elméletek. Ez a légkör táptalaja annak az elképzelésnek is, hogy valójában „titkos zsidók” vezetik Törökországot.
Nem volt olyan régen, amikor a Közel-Kelet egyik legfontosabb szövetsége volt az Izrael és Törökország közötti katonai együttműködés. Az izraeli vadászpilóták előszeretettel repültek el Törökországig gyakorlatozás közben, miközben a térségbeli riválisok (Irán és az arab országok) féltékenyen figyelték a kooperációt.
A 2000-es évek elejétől azonban, amióta az iszlamista gyökerű AKP párt hatalomra került Törökországban, az együttműködés helyét egyre inkább átvette a rivalizálás. Sokan tudni vélték, hogy a kooperációt egyébként is csak a török hadseregben állítólag nagy befolyásra szert tett titkos zsidóknak, az úgynevezett dönméknek lehetett köszönni. Ha voltak is ilyenek, a 2016-os elvetélt puccsot követő leszámolásoknak bizonyosan áldozatául estek.
Az izraeli-török kapcsolatok 2010-ben jutottak mélypontra a gázai incidens következtében, amikor izraeli kommandósok megöltek tíz állítólagos török civil aktivistát. Ők azon a hat segélyhajóból álló flottillán utaztak, amelyet azzal a céllal indítottak, hogy törje át a Hamász palesztin terrorcsoport uralma alatt álló Gázai övezet körüli izraeli blokádot.
A két ország közötti feszültséget csak hat évvel később sikerült valamelyest enyhíteni, de a korábbi kifejezetten barátságos légkört aligha lehet teljesen helyreállítani, amíg az AKP van uralmon Törökországban.
A szociológusok szerint egyébként a törökök hajlamosak a történelmet összeesküvés-elméleteken keresztül szemlélni, ez az Oszmán Birodalom 1923-as felbomlása óta rendkívül jellemző.
A legelterjedtebb verzió szerint – amit politikai vezetők szájából is hallani lehet – külföldi országok, elsősorban a Nyugat akarja aláásni, sőt feldarabolni Törökországot. Időről időre előkerül az az elképzelés is, hogy valójában egy titkos elit csoport, az úgynevezett dönmék, vagyis Sábbátáj Cví zsidó álmessiás követői irányítják az országot.
De kik is azok a „titkos zsidók”?
Sábbátáj Cví a 17. században született Szmirnában (a mai Izmirben), vagyis az oszmán-török birodalom területén szefárd kereskedő családban. A szmirnai rabbi jesivájába járt, sikeres volt a Talmud-tanulásban, de igazán a misztika, a csodák, a jövendőmondás érdekelte. Fiatal korától elkötelezte magát a kabbalának.
A 17. század első felében Európában elterjedtek voltak a Messiás közelgő eljöveteléről szóló tanok. Erős volt az a váradalom is, hogy közel a zsidók megváltása. Az Izrael földjére történő hazatérés évét egyesek 1648-ra prognosztizálták.
Keresztény körökben azonban az 1666-os év volt igazán a figyelem központjában (a 666-os szám a Jelenések Könyvében az utolsó időkben feltűnő gonosz világbirodalom vezetőjének a száma). Az apokaliptikus időket várók fontos jelet láttak az 1666-os londoni tűzvészben.
Ezekről a millenniumi váradalmakról valószínűleg hallott Sábbátáj Cví is, az apja ugyanis munkakapcsolatot tartott fenn egy angol kereskedőházzal.
1648-tól kezdte el Cví magáról hirdetni, hogy ő a várva várt Messiás. Elmondása szerint repülni is tudott, bár ezt a tudományát nem mutatta be nyilvánosan, mert úgymond a követői nem voltak rá méltók.
Nem meglepő, hogy a szmirnai rabbik chérem alá helyezték, magyarán kiközösítették, és elűzték a városból.
Forrás: neokohn.hu