„Titkos társaságból kormánypárt” – az oszmán-török politika, hadsereg és szervezett bűnözés összefonódása

Miként befolyásolja a politika, a hadsereg és a szervezett bűnözés – az átlag választópolgár számára láthatatlan – együttműködése Törökország sorsát? Mehtap Söyler, az izmiri Katip Çelebi Egyetem politológia tanszékének professzora A török mélyállam című könyvében (Routledge, 2015) erre a kérdésre keresi a választ. Mindamellett, hogy leírja azokat a történelmi, társadalmi és gazdasági folyamatokat, melyek elősegítették a mélyállam kialakulását, magyarázatot ad arra is, miként hatott mindez az állam és a társadalom közötti viszonyra.

A mű az Oszmán Birodalom korai korszakától kezdve napjainkig követi az állam különféle informális szervezeteinek tevékenységét: legyenek azok a szultánok szolgálatában álló bűnözői csoportok, az újkori bürokratikus forradalom, a hidegháborús szovjet fenyegetés ellen a NATO által létrehozott nacionalista és iszlamista milíciák vagy a 2016-os sikertelen katonai puccs kitervelésével megvádolt Gülen-mozgalom. A témában írt tucatnyi publikáció közül nemcsak részletességével emelkedik ki, de azzal is, hogy a török mélyállam kialakulását a történelmi mellett politikai, gazdasági és szociológiai szempontból is elemzi, teljes képet alkotva a török mélyállamról.

A török történelem mind a mai napig egyik leginkább vitatott társasága a tizenkilencedik századi török reformmozgalom, az ifjútörökök. A többnyire befolyásos hivatalnokokból álló szervezet az 1860-as évektől kezdve lépésről lépésre számolta fel a birodalom teokratikus államigazgatását, és teremtette meg a török alkotmányosság alapjait. Hol az államigazgatásba beépülve, hol emigrációból, hol pedig a szervezett bűnözéssel összefogva befolyásolták hazájuk politikájának alakulását. Ezen írásomban az ifjútörökök mint társadalmi és politikai csoportosulás kialakulását, tevékenységét és örökségét dolgoztam fel Mehtap Söyler könyvének segítségével.

Az első titkos szervezet
A tizennyolcadik század második felére az Oszmán Birodalom elérte kapacitásainak határait, az Észak-Afrikától Balkánig terjedő birodalom nemcsak további hódításokra nem volt már képes, a korábban elfoglalt területeket is egyre kevesebb sikerrel tudta megvédeni. Az Európával kialakult új kereskedelmi kapcsolatok hatására a birodalom különböző részei közötti hagyományos kereskedelem visszaesett, a tartományok közötti különbségek megnövekedtek, ami hozzájárult a birodalom destabilizálódásához.

Folytatás

Forrás: merce.hu