A napokban érkezett Budapestre Erdoğan Erken Magyarország rodostói tiszteletbeli konzulja. Ő hozta a hírt és a Díszpolgári Oklevelet, valamint az önkormányzat egyhangú szavazattal, az elmúlt év decemberében elfogadott határozatának másolatát a diszpolgársági cím adományozásáról. Az oklevél átadására szűk baráti körben a Ramada Budapest City Centerben került sor. A török és magyar nyelvű oklevél magyar nyelvű szövege:

„Díszpolgári Oklevél

Törökországgal és kifejezetten városunkkal kapcsolatos kutatási munkája, valamint az e témában megjelent régiónkat népszerűsítő könyve elismeréséül Tekirdağ (Rodostó) Süleymanpaşa Önkormányzata F. Tóth Tibor részére az 5393. sz. Önkormányzati Törvény 18.§ alapján, egyhangú szavazattal Díszpolgári Címet adományoz.

Volkan Nallar

polgármester”

Az önkormányzat döntésnek különösen az ad nagy jelentőséget, hogy a török hivatalos szervek nem egyszer adták már jelét annak, hogy nagyon is megbecsülik azoknak a magyaroknak a tevékenységét, akik oda adóan ápolják a Rákóczi-emigráció törökországi emlékét és a rodostói vezetőkkel és lakóival szoros baráti kapcsolatot tartanak. Amig a Rákóczi-emigráció letelepítésének 300. évfordulója alkalmából, 2020-ban a rodostói önkormányzat herceg II. Rákóczi Ferenc fejedelmet és gróf Csáki Mihály kuruc tábornokot, a magyar kolónia vezetőjét posztumusz Rodostó díszpolgárává választotta, Budapesten egyedül Dr. F. Tóth Tibor alkotott maradandó írott emléket A Rákóczi-emigráció Rodostóban című kiadványával. Ez a török és magyar nyelven megjelent, gazdagon illusztrált – a díszoklevélben is említett  ̶  kiadvány nagy példányszámban került Törökországba, Rodostóba és török közkönyvtárakba. Azonban Dr. F. Tóth Tibornak a török-magyar kulturális kapcsolatok és a törökországi magyar történelmi emlékek több évtizeden keresztül való ápolása terén kifejtett munkásságának  ̶  ideértve több két nyelvű kötet szerkesztését, kiadását is  ̶  magyarországi erkölcsi elismerése mind a mai napig elmaradt.

Az alábbiakból megismerhető az a sok és szerteágazó tevékenység, amelyeket Dr. F. Tóth Tibor akadémiai feladatai mellett társadalmi munkában, nagy ügyszeretettel látott el.

Dr. F. Tóth Tibor elképzelései, ötletei alapján, illetve szervezésében megvalósult események a Magyar–Török Baráti Társaságban való működése során, 1993 és 2014 között

A fiatal Prof. Dr. Hóvári János és Puskás László alapító tagok felkérése alapján Dr. F. Tóth Tibor kidolgozta az 1989. év óta még nem hivatalosan működő Magyar–Török Baráti Társaság (MTBT) alapszabályát, majd 1993. február 11-én levezette az MTBT első hivatalos taggyűlését, ismertette és elfogadtatta az alapszabályt. Az 51 alapító tag elfogadó döntését követően képviselte az MTBT-t a bírósági nyilvántartásba vételi eljárás során, amelynek eredményeként az MTBT-t Fővárosi Bíróság 9.Pk.60 379/1993/1. számú végzésével, 5183. sorszám alatt vette nyilvántartásba.

Az 1994. február 3-án megtartott éves rendes taggyűlés az elnökség tagjává, majd az éves rendes taggyűlés 1998-ban a társaság alelnökévé választotta. Ezt a tisztséget 10 éven át, 2008-ig töltötte be, ezt követően már nem jelöltette magát semmilyen tisztségre, majd visszavonult.

* * *

Az alapító taggyűlésen bejelentette, hogy megalapítja a társaság negyedévenként megjelenő, a társaság életéről, a magyar–török kulturális kapcsolatok alakulásáról és legfontosabb eseményeiről tájékoztató időszaki kiadványát, a „Török Füzetek”-et. A kiadvány a sajtóigazgatási engedélyek megszerzése után első alkalommal 1993 áprilisában jelent meg, Dr. Fehér Géza akkori elnök beköszöntőjével. A nyilvántartásba vételt igazoló okirat száma: B/KUL/550/1993., HU ISSN 1217–6141

Alapító felelős szerkesztőként szerkesztőbizottságot hozott létre, tagjai voltak még: Puskás László és Dr. Szmilkó Györgyi; tervezés, tipográfia: Takács István, a Magyar Tudomány akkori műszaki szerkesztője, majd 2001 szeptemberétől ezt a feladatot is Dr. Szmilkó Györgyi látta el. A szerkesztőbizottság 1993 októberétől kiegészült Dr. Dávid Gézával, akkori alelnökkel. 1996 decembere és 1999 decembere között átmenetileg Gál Tímeával, akkori főtitkárral.

A Török Füzetek (TöFü) eleinte 300 példányban jelent meg magyar nyelven, és csak a tagok kapták meg díjmentesen, majd 1000, később 1500 példányban. 1993 októberétől pedig török nyelvű írásokat is tartalmazva, előbb 300 majd 750 példány került postai küldeményként a Török Könyvtári Főigazgatóság megrendelése alapján a törökországi közkönyvtárakba.

Az egyes számokban elsősorban a társaság turkológus tagjai írtak szakmai cikkeket, de megtisztelték a kiadványt rangos tudósok, politikusok és mindkét ország akkori köztársasági elnöke (Göncz Árpád és Süleyman Demirel) is. Rendszeresen közöltek a számokban aktuális híreket a két ország kulturális kapcsolataiban, illetve a társaság működése során bekövetkezett fontosabb eseményekről.

A török megrendelés visszaesésével és az anyagi támogatások elmaradásával, valamint a tisztségviselők között egy, az önkéntesség örömét megfosztó, kicsinyes anyagiasságnak köszönhetően kialakult belső feszültség következtében már nem vállalta tovább a TöFü kiadását, és az időszaki kiadvány 2004. decemberi számával (XII. évfolyam 4. szám) búcsúzott az olvasóktól Elköszönő című írásával.

A 12 év (1993–2004) alatt összesen 48 szám jelent meg, valamint különszámot szerkesztett Süleyman Demirel török köztársasági elnök 1997. évi hivatalos budapesti látogatásáról (1997. szeptember 3–4.) és Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó törökországi hivatalos látogatásáról (2000. május 24–27.). Az utóbbi látogatáson miniszterelnöki meghívottként képviselte az MTBT-t, mint a kiadvány alapító felelős szerkesztője.

Felbecsülhetetlen volt a TöFü török nyelvű szövegeit és a társaság török nyelvű kiadványait fordító Yılmaz Gülen lelkiismeretes munkássága, nélküle nem készülhettek volna el a török nyelven megjelent írások magas színvonalú fordításai. Munkásságáért Dr. F. Tóth Tibor kezdeményezésére a Pro Cultura Hungarica kitüntetésre terjesztették fel, amit az átvételre kijelölt időpont előtt néhány nappal bekövetkezett halála miatt azonban már nem vehetett át.

* * *

1994-ben felkarolta Puskás László műfordítói tevékenységét, és támogatót keresve sokat munkálkodott azon, hogy a társaság kiadja Számi Pasazáde Szezái Szabadulás – Egy rabszolgalány regénye című kisregényét.

* * *

Puskás Lászlóval történt közös pályázatuk eredményeként az oktatási, tudományos és kulturális államközi egyezményben biztosított keret terhére a Magyar Ösztöndíj Bizottság jóváhagyásával, 1997-ben tíz nap időtartamú törökországi ösztöndíjas utat nyertek el. Az októberben megvalósult utazás célja a törökországi világörökség helyszíneinek (Divriği és Hattuşaş) felkeresése volt. Ezzel indult el a TöFü-ben a törökországi világörökség helyszíneit ismertető cikksorozat, a helyszínen készült fotók illusztrálásával.

Hathatós segítséget nyújtott a helyi utazásokhoz Kéry György akkori ankarai magyar nagykövet.

* * *

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából autóbuszos emléktúrát szervezett a Magyar Millenniumi Emlékbizottság anyagi támogatásával. A küldöttség tagjai 1998. március 14-én megkoszorúzták a kütahyai Kossuth-szobrot, majd az egyetemista (történelem szakos, PhD hallgatók) tagok rövid irodalmi összeállítással emlékeztek meg a történelmi eseményről.

Elhelyezték Isztambulban a kegyelet virágait a feriköyi protestáns temetőben nyugvó Kossuth-emigrációval Törökországba került és ott elhunyt szabadságharcosok sírján is.

A küldöttség ellátogatott Rodostóba is, ahol megemlékeztek herceg II. Rákóczi Ferencről és Mikes Kelemenről.

Közvetítésével a kütahyai Kossuth Múzeumba és a rodostói Rákóczi Múzeumba került egy-egy emlékzászló, amelyet kérésére a Magyar Millenniumi Emlékbizottság Titkársága adományozott az évforduló alkalmából. (Részletes beszámoló a TöFü 1998. évi 2. szám 6. o.)

* * *

A Kocaeli térségében 1999 augusztusában történt földrengés után együtt érző megemlékezést szervezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában. A rendezvényen találkozhattak a résztvevők Lehóczki Lászlóval, a helyszínen mentést végző mentőcsoport egyik vezetőjével és Manccsal a híres speciális mentőkutyával.

* * *

Prof. Dr. Hóvári János kezdeményezésére megszervezte a Kállay Kristóffal való találkozást, aki a német megszállás napjára (1944. március 19.) és édesapja, Kállay Miklós miniszterelnök budapesti török nagykövetségi befogadására emlékezett rangos történészek jelenlétében 2000. március 20-án, az MTA Tudós Klubjában tartott rendezvényen.

A befogadásról az akkori nagykövet Şevket Fuat Keçeçi (1943 ̶ 1945) döntött. A néhai nagykövet isztambuli sírját a náci megszállás 70. évfordulóján, 2014-ben Prof. Dr. Hóvári Jánossal, akkori ankarai nagykövettel és Kiss Gáborral, az akkori isztambuli főkonzullal, valamint a Török Külügyminisztérium magas rangú tisztviselőivel együtt megkoszorúzták.

* * *

Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó törökországi hivatalos látogatása (2000. május 24–27.) alkalmából megszerkesztette a TöFü VIII. évfolyamának Különszámát, amelyben fotókkal illusztrálva török, magyar, illetve angol nyelven közölte a hivatalos látogatás dokumentumait. Lobbizásának köszönhetően a törökországi úton részt vett cégek vállalták a Különszám kiadásainak költségeit. A szóban forgó cégek logóit a kiadvány 32. oldalán tüntette fel.

* * *

A Kossuth-emigráció befogadásának 150. évfordulója alkalmából a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával 2001. május 26. és 31. között törökországi emléktúrát szervezett. Felkérésére, illetve megkeresésére Lacza Márta Munkácsi-díjas festőművész tervei alapján az emléktúrához a Zsolnai Porcelánmanufaktúra Rt. pirogránitból több példányban Kossuth-címert készített. A címer formai kialakításához az MTA Történettudományi Bizottsága adott útmutatót. Ennek egy-egy példányát azokon a magyar és török nyelvű emléktáblákon helyezték el, amelyeket a társaság és a Magyar Tudományos Akadémia nevében – a Törökországban szolgálatot teljesítő magyar diplomaták hathatós segítségével – a kütahyai Kossuth-szobor talapzatán, az isztambuli Haydarpaşa temetőben Guyon Richárd sírjánál és a feriköyi protestáns temetőben nyugvó magyar szabadságharcosok sírjánál, a temető falán.

Az emléktáblák magyar szövege:

„Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc hősei

   befogadásának 150. évfordulója alkalmából hálás megemlékezésül

Magyar–Török Baráti Társaság

Magyar Tudományos Akadémia”

Az emléktúrát megelőzően az Akadémiai Kiadótól, a Balassi Kiadótól, a Teleki Alapítványtól, a Terebess Kiadótól és az Enciklopédia Humana Egyesülettől nagy értékű CD-ROM és könyvadományt gyűjtött össze, amelyet az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszékének adtak át. Itt egyben koszorúzási ünnepséget is tartottak Prof. Dr. Rásonyi László alapító professzor emléktáblájánál. (Részletes beszámoló a TöFü 2001. évi 2. szám 1, 7–10. o, 3. szám 1. o.)

Kezdeményezésére elkísérte a küldöttséget Péterffy András filmrendező és Nagy Ernő filmrendező-operatőr. Az emléktúrán forgatott Törökországi videolevelek című rövidfilmjüket a RETINA 2001 Nemzetközi Film- és Videoművészeti Találkozón mutatták be Szigetváron, 2001. szeptember 9-én. A filmet a Magyar Televízió M1 adása szeptember 20-án délután sugározta az Iskola utca című műsorában.

* * *

Orbán Viktor miniszterelnök 2000-ben tett törökországi hivatalos látogatása utáni budapesti megbeszélésen Prof. Dr. Hóvári Jánossal, a KÜM osztályvezetőjével együtt vetették fel a miniszterelnöknek, hogy a magyar államiság 1000. és az Oszmán Birodalom létrejöttének 700. évfordulója alkalmából maradandó emléket kellene állítani. Erre a legjobb megoldás, amely egyértelműen összeköti a két népet, Dr. Erődi Béla Csok Jasa, a török küldöttség látogatásának emlékkönyve című kötetének fakszimile kiadása lenne, török és magyar nyelven, bilingvisként. Prof. Dr. Hóvári János tartalmi ismertetése után (amely szerint II. Abdülhamid szultán 35 kódexet, köztük 14 corvinát és más középkori kódexeket adott vissza Magyarországnak) a miniszterelnök támogatást ígért. Támogatta kiadást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Magyar Millennium évében. Ehhez később csatlakozott a Török Köztársaság akkori budapesti nagykövete Ender Arat (1998  ̶ 2002) is. A kötet török és magyar nyelven bilingvisként az Akadémiai Kiadóval közös gondozásban, Dr. F. Tóth Tibor és Prof. Dr. Dávid Géza szerkesztésében jelent meg 2001-ben. A török nyelvre fordítást Yılmaz Gülen (Attila bey) végezte el, nagy alapossággal. A könyvbemutatóra az ELTE Egyetemi Könyvtárban került sor, 2001. május 18-án. (Részletes beszámoló a TöFü 2001. évi 2. szám 10., 11. o., valamint recenzió a TöFü 2001. évi 3. szám 12. o.)

Kezdeményezésére a könyvbemutatóval egyidejűleg könyvkiállításra is sor került, ezen bemutattak több kódexet azokból, amelyeket II. Abdülhamid szultán 1877 áprilisában származtatott vissza. A kiállítás megnyitóján üdvözlőbeszédet mondott: Dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi könyvtár főigazgatója, Klinghammer István, az ELTE rektora, Ender Arat Törökország budapesti nagykövete, a nagykövet beszédében méltatta Dr. F. Tóth Tibornak a kötet kiadásával kapcsolatos tevékenységét, Prof. Dr. Dávid Géza, az MTBT elnöke, továbbá részt vettek a társaság tagjai, a fővárosi szellemi elit és a magyar tudományos élet rangos képviselői.

A könyvbemutatóval egybekötött kiállítás rendkívül hasznos volt abból a szempontból is, hogy előkészítése során derült ki: több kötet állapotának stabilizálásáért (különböző gombabetegségek támadták meg a kódexek egy részét és erre ebből az alkalomból derült fény) azonnali beavatkozásokra volt szükség.

Felvetésének következményeként a Csok Jasa című könyv, a török Könyvtári Főigazgatóság megrendelése alapján, nagy példányszámban került ki a törökországi közkönyvtárakba.

2024-ben segítette e kötet török nyelvű, újbóli kiadásának szerkesztői munkáját is, ami Dr. Erdal Şalikoğlu fordításában jelent meg az isztambuli PublishM Kiadó gondozásában. Közreműködéséért – a többi között – a kötet első, külön oldalán a kiadó nevében köszönetet mondott Doç. Dr. Melten Çiçek.

* * *

Kezdeményezte és megszervezte Gökçin Yalçin asszonynak, a török Könyvtári Főigazgatóság vezetőjének budapesti látogatását (2001. október 16–19.), találkozását a társaság tagjaival, továbbá a magyar hivatalos partnerével és a Budapesten működő nemzeti közgyűjtemények (Országos Széchényi Könyvtár, Szabó Ervin Könyvtár, MTA Könyvtár Keleti Gyűjtemény) főigazgatóival, illetve vezetőivel való találkozásokat.

* * *

Ender Arat akkori budapesti török nagykövet szorgalmazására, Gaál Tímeával együttműködve megszervezte Kállay Miklós miniszterelnök 1944. március 19-én, a német megszállás napján történt török nagykövetségi befogadásának emléket állító, magyar és angol nyelvű emléktábla avatási ünnepségét 2002. február 28-án, a II. ker. Zivatar utca 1–3. szám alatti épületben. (Itt állt a nagykövetség bombatalálatot ért épülete a háború előtt.) Ezen a nagy horderejű ünnepségen részt vett a néhai miniszterelnök fia, Kállay Kristóf és a Budapesten tartózkodó İsmail Cem török külügyminiszter is.

Az emléktábla magyar nyelvű szövege:

„Magyarország náci megszállása idején e helyen állt a Török Köztársaság követségének épülete, melyben Kállay Miklós miniszterelnök 1944. március 19. és november 19. között menedéket talált.

Magyar–Török Baráti Társaság

                                                                                                          2002.”

* * *

Dr. Şükrü Sinan Gürel államminiszternek (később egyben külügyminiszter is) az ELTE Török Filológiai Tanszéken 2002 elején tett látogatása során felvetette, hogy Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából méltó megemlékezés lehetne, ha más világvárosokhoz hasonlóan Ankarában is lenne a magyar államférfiról utca elnevezve.

Ez a gondolat 2002 októberében valósult meg, amikor is Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök törökországi hivatalos látogatása (október 15–18) során felavatta a Kossuth Lajosról elnevezett utcán elhelyezett emléktáblát. Ez az utca (egyébként itt található a Magyar Nagykövetség épülete is), addig csak számot viselt. Az átkereszteléshez Ankara város önkormányzata járult hozzá, és a nagykövetség diplomatáinak, Kollár Jánosnak és munkatársainak közreműködésével emléktáblán is megörökítették kinek tiszteletére történt az utca névének megváltoztatására. Az emléktáblán lévő Kossuth-portrét a kütahyai Güral Porcelángyár készítette İsmet Güral tiszteletbeli konzul adományaként. (Részletes beszámoló a TöFü 2002. évi 4. számában.)

* * *

Lobbi tevékenységének köszönhetően – a Gazdasági Minisztérium támogatásával, rangos szakemberek felkérésével – 2002 júniusában magyar és török nyelven sorozat indult a TöFü-ben, amely színes illusztrációk segítségével mutatta be a világörökség magyarországi helyszíneit.

* * *

Kossuth Lajos születésének bicentenáriuma alkalmából Tasnádi Edittel 2002 szeptemberében Kütahyába látogatott, ahol koszorúzási ünnepség keretében emlékeztek a kormányzóelnökre.

A TöFü-ben történt előzetes felhívásának köszönhetően több emléktárgyat gyűjtött, amit a kütahyai Kossuth Múzeumban helyeztek el. Így került pl. a múzeumba – a Dr. F. Tóth Tibor kérése alapján – a Filmgyár Szcenika ajándékaként egy nádor-huszár egyenruha másolata (a hozzá tartozó Kossuth-kardot a BM akkori kabinetfőnöke, Dr. Tátrai Miklós adományozta, a szép kiállítású tarsolyt pedig a társaság készíttette). Az esemény helyszínéről egyenes adásban interjút adott a Magyar Rádió Gordiusz című műsorának. A múzeum igazgatójának árusítás céljából, nagy példányszámban átadta azokat a társaság nevében nyomtatott képeslapokat, amelyen a Kossuth Múzeum épülete és belső termei láthatók. Az így befolyó összegről pedig úgy rendelkezett, hogy azt fordítsák a múzeum kiadásaira. (Részletes beszámoló a TöFü 2002. évi 3. számában.)

* * *

Kossuth Lajos születésének bicentenáriuma alkalmából 2002-ben felkérte Dr. Hermann Róbert hadtörténészt, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettesét, hogy az 1848/49-es forradalom- és szabadságharcról és Kossuth Lajosról írjon monográfiát. Az elmélyült tudós alaposságával megírt monográfia török nyelven, a rendkívül nagy gonddal eljáró Yılmaz Gülen fordításában, az Akadémiai Kiadóval közös gondozásban 2003-ban jelent meg. A török fordítást Kollár János diplomata lektorálta. A monográfia címe: Lajos Kossuth ve 1848–49 yıllarında Macar özgürlük savaşı. A kéziratot, illetve a kötetet Dr. F. Tóth Tibor szerkesztette meg és válogatta hozzá a színes illusztrációkat. A kötet megjelentetését – közbenjárására  ̶   a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az MTA anyagilag támogatta.

Bülent Arinç, a Török Nagy Nemzetgyűlés akkori elnökének magyarországi hivatalos látogatása során (2003. június 25–27.) átadta részére a kötet egy példányát, és felkérte a kötet tervezett törökországi bemutatója fővédnökének. Az elnök örömmel fogadta a felkérést, és a bemutató helyszínéül a török Parlament épületét, időpontjául pedig az év novemberét jelölte meg. A kötet bemutatójára végül is nagy érdeklődés mellett 2004 márciusában került sor a Török Nagy Nemzetgyűlés épületének Márvány-termében. A megjelentek ajándékként kapták meg a könyvet.

A parlament elnöke meghívta az eseményre Prof. Dr. Dávid Gézát, aki az MTBT képviseletében mondott beszédet, és Dr. F. Tóth Tibort, valamint a Duna Televízió forgatócsoportját és az MTI munkatársait. A Magyar Rádiót Tasnádi Edit képviselte, aki a rádiótudósításon túl a TöFü 2004. 1. és 2. számában is beszámolt az eseményről. A könyvbemutató alkalmából Dr. Hermann Róbert, az MTA doktora is megemlékezett az 1. számban Kossuth Lajosról. A 2. számban közölte Bülent Arinç A török–magyar barátságról című írását is.

(Yılmaz Gülen műfordító és a szerző, Dr. Hermann Róbert családi okok miatt nem tudott eleget tenni a török házelnök meghívásának.)

* * *

Puskás László és Adorján Imre felajánlotta a társaságnak Dede Korkut Könyve című török monda általuk magyar nyelvre fordított szövegét kiadásra. Prof. Dr. Dávid Géza, akkori elnök a kötet kiadását szakmai okok miatt nem támogatta, így a török kultúra egyik fontos „kincstárá”-nak fordítása Dr. F. Tóth Tibor közvetítésével és közbenjárásával Prof. Dr. Hoppál Mihályhoz, az Európai Folklór Intézet igazgatójához került, így a fordítás az intézet „Folklór” sorozatában a L’Harmattan Kiadó gondozásában látott napvilágot 2002-ben.

* * *

Pályázatot nyújtott be 2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához támogatást kérve a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulója alkalmából a TöFü-ben való megemlékezésre.  Ennek eredményeként született meg rangos szerzők tollából a TöFü két, gazdagon illusztrált tematikus száma (a TöFü 2003. 3. és 4. száma).

Lobbizásának köszönhetően az MTA, az EXIMBANK és Budapest Főváros Közgyűlésének Európai Integrációs és Külügyi Bizottsága, valamint rodostói barátaink támogatásával, ezeket az írásokat önálló kötet formájában is megjelentette 2005-ben. A színes illusztrációkkal ellátott, szerkesztésében megjelent kötet nagy példányszámban került ki ajándékként a rodostói Rákóczi Múzeumba, ahol a Rodostói Magyar Baráti Társasággal közös szervezésben, nagy érdeklődés mellett az ősbemutatója is megtörtént.

* * *

Felkarolta Reşat Nuri Güntekin Çalıkoşu című Törökországban rendkívül népszerű, több kiadást megélt regényének Puskás László által elvégzett magyar fordítását, és megteremtette a kötet kiadásának anyagi feltételeit. A kötet Madárka címmel a társaság gondozásában 2004-ben jelent meg.

Török parlamenti küldöttség tervezett magyarországi látogatása apropóján Dr. Kelemen András országgyűlési képviselővel együtt megszervezte a kötet bemutatóját, amelyre a zsúfolásig megtelt parlamenti Gobelin-teremben május 10-én került sor. A jelenlévők a társaság ajándékaként kapták meg a kötetet, amelyet a bemutató után a Parlament Vadász-teremében dedikálhatott a fordító.

* * *

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával rodostói emléktúrát szervezett a Rákóczi szabadságharc kezdetének 300. évfordulója, illetve Balassi Bálint születésének 450. évfordulója alkalmából, 2004 júniusában. A Béke és szabadság parkban lévő herceg II. Rákóczi Ferenc-szobor (Sait Rüstem alkotása) talapzatán emléktáblát helyeztetett el a társaság és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nevében.

Az emléktáblát Prof. Dr. Dávid Gézával együtt avatták fel június 6-án. Az emléktábla Horváth László Törökország szigetvári tiszteletbeli konzulja adományaként készült el.

A kétnyelvű tábla magyar szövege:

„A 300 éve kezdődött

Rákóczi-szabadságharc emlékére

Magyar–Török Baráti Társaság

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

(Budapest)”

Ezzel az utazással egybekötve Balassi Bálint magyar költő és kora címmel tudományos konferencia megrendezését kezdeményezték az Ankarai Egyetemen. A Magyar Nagykövetség és az egyetemmel közösen lebonyolított konferenciára az egyetem Muzaffer-termében június 7-én került sor nagy érdeklődés mellett.

Előadást tartottak török nyelven: Prof. Dr. Dávid Géza, Prof. Dr. Fodor Pál, Dr. Sudár Balázs és Tasnádi Edit turkológusok. A költő néhány versét Dursun Ayan és Tasnádi Edit fordításában Hatice Sarıaltın adta elő. (Részletes beszámoló a TöFü 2004. évi 2. számában l., 7. oldal.)

* * *

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán diplomát szerző Prof. Dr. Vecdet Erkun, az ankarai testvérszervezet alapító alelnöke Budapesttől Ankaráig című emlékiratának kiadásához támogatókat szerzett, és megszervezte a professzor magyarországi utazását. Majd a kötetnek a gödöllői Szent István Egyetemen történő bemutatását (beszámoló a TöFü 2004. évi 4. számában l. 27. oldal.). A kötet kéziratát Tasnádi Edit fordította és szerkesztette. Olvasó szerkesztő: Tasnádi András.

A professzor aranydiplomáját vehette át a jogutód egyetem dékánjától.

* * *

Lobbizásának köszönhető, hogy a társaság az Akadémiai Kiadóval közös gondozásban megjelentette Dávid Géza Pasák és Bégek uralma alatt című tanulmánykötetét 2005-ben, majd Fodor Pál Vállalkozásra kényszerítve című kötetét a HISTÓRIA – MTA Történettudományi Intézetével közös gondozásban 2006-ban. Az utóbbi kötet szerkesztését is elvégezte. Anyagi támogatást szerzett a kötet török nyelvű kiadásához is.

* * *

Thököly Imre halálának 300. évfordulója alkalmából 2005. szeptember 11–18 között emléktúrát szervezett İzmitbe, elindítva ezzel a helyi Thököly-kultuszt. Itt az MTBT, az MTA és a helyi önkormányzat nevében emléktáblát helyeztek el az önkormányzat által emelt fekete márványemlékművön. A szervezésben az isztambuli főkonzulátus nyújtott hathatós segítséget. (Részletes beszámolót l. a Thököly-kötet 252–256. oldalain.)

Prof. Dr. Hóvári János turkológus, diplomata a Thököly Imre és Zrínyi Ilona İzmitben című tanulmányában a következőket írta: „Kifejezem köszönetemet F. Tóth Tibornak a Thököly Imre és Zrínyi Ilona hagyomány megőrzése és újjáélesztése érdekében tett fáradozásaiért.” (Magyar Tudomány, 2014/9. 1076. o.)

* * *

Felkarolta Tasnádi Edit és Dursun Ayan Balassi Bálint versfordításait, valamint Dr. Sudár Balázs Bálint Balassi ve Türk Siiri című tanulmányának kéziratát, illetve azok török nyelven való kiadását. Támogatók megnyerésével, az Akadémiai Kiadóval együttműködve a társaság XVI. Yüzyıl Macar Ozan Bálint Balassi ve Şiirlerinden Örnekler címmel adta ki a fordításokat 2006-ban. A kötet szerkesztésében is részt vett.

A kötetet nagy érdeklődés mellet, szervezésében mutatták be az MTA Székház Ovális-termében, felkérésére Prof. Dr. Meskó Attila, az MTA akkori főtitkára védnökségével és méltatásával. Kérésére az egri Demeter Pincészet erre az alkalomra külön palackozott bort. A nagyhírű „Törökverő” nevű bort tartalmazó palackokat elsősorban azoknak a jelenlévőknek adta át, akik segítették a társaság működését, illetve a rendezvény megszervezését. A palackokon erre az alkalomra készült díszcímkéket helyeztek el.

Lobbizásának köszönhetően az MTA elnöke vendégeként utazhatott, illetve tartózkodhatott Budapesten Dursun Ayan fordító és Hatice Sarıaltın előadó. A bemutatón Kobzos Kiss Tamás korabeli dalokat és Hatice Sarıaltın több Balassi verset adott elő törökül, nagy sikerrel. A résztvevők, főleg a társaság tagjai és Erasmus Ösztöndíjas török diákok ajándékként kapták meg a kötetet.

A költőre emlékezve postai levelező lapot készíttetett a Magyar Tudományos Akadémia Székházában található Balassi-portréval.

Az említett bemutató szolgált alapjául annak, hogy a következő évi Bálint napi rendezvényen, Makovecz Imre elnökletével, a Gellért Szálló dísztermében Dursun Ayan átvehette a Balassi Bálint-emlékkardot és később Tasnádi Edit a Balassi-érmet. A rendezvényen Dursun Ayan mondott nagy tetszést kiváltó, gondolatébresztő, köszönő beszédet.

* * *

Gróf Thököly Imre, Közép-Magyarország fejedelme hamvai szülőföldön történő újra temetésének 100. évfordulójára való emlékezés céljából felkérte Dr. Seres István történészt egy Thököly-monográfia megírására. Kérésére Prof. Dr. Papp Sándor turkológus-történész, egyetemi tanár elvégezte az isztambuli levéltárban általa fellelt, Thököly Imrének és Közép-Magyarország népének kiállított szultáni szerződéslevelének fordítását, és latin betűs átírását. Ezt a rendkívül fontos átiratot, illetve fordítását is elhelyezte az általa szerkesztett Thököly-kötet 278–289. oldalain.

A kötetet török és magyar nyelven az Akadémiai Kiadóval közös gondozásban adta ki a társaság Thököly Imre és Törökország címmel, 2006-ban. A kiadási költségek viseléséhez megnyerte az MTA, a Török Köztársaság Külügyminisztériuma és Horváth László Törökország szigetvári tiszteletbeli konzulja támogatását. A fordítást Yılmaz Gülen végezte el magas színvonalon.

* * *

Emléktúrát szervezett 2007 júniusában Törökországba, ahol bemutatták a Thököly Imre és Törökország című kötet második kiadását a Balassi-kötettel együtt az isztambuli főkonzul rezidenciáján és az izmiti első Thököly-emlékműnél. A kötetekből nagy példányszám került a városba.

Az isztambuli bemutató alkalmából kezdeményezésére adták át Bedrettin Tunabaş volt budapesti nagykövetnek (1990 ̶ 1995) az általa készíttetett díszoklevelet a társaság tiszteletbeli tagjává történő fogadásáról. (A nagykövet korábban anyagilag is támogatta a TöFü megjelentetését.)

A főkonzuli fogadás fényét emelte az is, hogy lobbizásának köszönhetően a meghívott vendégek erre az alkalomra palackozott kitűnő villányi borokat kóstolhattak Bock József, Gere Tamás, Gere Attila és Tiffán Ede pincészetéből, a borászok adományaként. A palackokat erre az alkalomra készült díszcímkékkel látták el.

Majd Kocaeliben İ. Karaosmanoğlu főpolgármester megkapta a már említett Thököly szultáni kinevezésének másolatát, amelyhez a bécsi levéltárból Dr. Fazekas István levéltári rezidens közvetítésével, és támogatásával jutott hozzá. Később ezt helyezték el a Thököly-emlékház központi helyén.

A delegáció ellátogatott Karatepébe, illetve a térségében lévő Virágok mezejére is, itt Prof. Dr. Fodor Pál turkológus tartott hazafias, gondolatébresztő megemlékezést.

* * *

Lobbizásának köszönhetően jelentős összegű támogatást sikerült elnyernie Francois Baron de Tott emlékiratai a törökökről és a tatárokról című kötethez, amely a Vasi Szemle Szerkesztősége gondozásában jelent meg. A kötetet szerkesztette: Prof. Dr. Tóth Ferenc történész, tudományos jegyzetekkel ellátta Prof. Dr. Ivanics Mária turkológus.

            * * *

Felkérte Prof. Dr. R. Várkonyi Ágnes történész akadémikust, hogy Zrínyi Ilonáról, herceg II. Rákóczi Ferenc édesanyjáról írjon életrajzi monográfiát. A kézirat kiadására sikeresen pályázott az NKA Ismeretterjesztő Kollégiumánál. A kötet szerkesztésében Zrínyi Ilona „Európa legbátrabb asszonya” címmel 2008-ban jelent meg. A fordítást Yılmaz Gülen végezte el magas színvonalon, a fordítást az eredetivel egybevetette: Tasnádi Edit, a képeket és a névmutatót összeállította: F.Tóth Tibor.

Megjelent a könyv második kiadása is az első kiadás nagysikerű fogadtatására tekintettel.

A kiadásokat anyagilag támogatta a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap és Horváth László, a Török Köztársaság szigetvári tiszteletbeli konzulja.

A könyv bemutatására İzmitben, a mai Kocaeliben került sor a Kocaeli Egyetemen, az év december 17-én a szerző jelenlétében, aki egyben író-olvasó találkozón vett részt az egyetem hallgatóival. A kötetből nagy példányszám került ez alkalommal Kocaelibe.

Kérésére a Pénzverő Zrt. ebből az alkalomból unikális pénzérmét bocsátott ki, kis példányszámban a rendezvényen résztvevőknek. Az érme egyik oldalán Thököly Imre a másik oldalán Zrínyi Ilona portréja látható. Kérésére a Zrt. 2014-ben ismét bocsátott ki a pénzérmékből példányokat.

Megkeresésére Györfi Sándor Kossuth- és Munkácsi-díjas szobrászművész, Magyarország érdemes művésze bronz reliefet készített Zrínyi Ilonáról, amelyet a Thököly-emlékházban helyeztek el. Györfi Lajos szobrászművész pedig egy Thököly-kisplasztikát adományozott a múzeumnak.

Az említett kötet a Jesenki I Turk Kiadó (Zagreb, lipanj 2011) gondozásában Jelena Zrinski, Najhrabrija Žena Europe címmel horvát nyelven is megjelent.

* * *

A magyar építőművészet kiemelkedő alakjához, Makovecz Imréhez fordult, hogy valamilyen műemlék megtervezésével segítsen maradandó emléket állíttatni az İzmit mellett fekvő Karatepe település közelében – a „Virágok Mezején” – elhunyt Thököly Imrének és feleségének, Zrínyi Ilonának. A mester egy hét múlva (!) átadta az emlékmű tervét, amelynek másolatait Dr. F. Tóth Tibor a karatepei kajmakámnak és a Thököly Imre Társaság elnökének, Prof. Dr. Ertunç Baykalnak adta át a megvalósítás kezdeményezésének reményében. Ebbe később az ankarai Magyar Nagykövetség is belekapcsolódott, a Makovecz Tervezőiroda pedig később kiegészítette az eredeti tervet egy több funkciós épület tervével, de a magyar kulturális kormányzat nem támogatta a megvalósítást, amelyhez akkor 64 M Ft-ra lett volna szükség.

* * *

Az ELTE Egyetemi Könyvtárban felkutatta a Beszédes Kálmán hagyatékot, ezt követően felkérésére írta meg Prof. Dr. Hóvári János a Rodostói emlékek és tanulságok, Beszédes Kálmán — Rodostó magyar képírója című esszéket. A kéziratokkal sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Ismeretterjesztő Kollégiumánál.

A kötet a társaság gondozásában, szerkesztésében 2009-ben jelent meg, az ősbemutató december 8-án volt az ELTE Egyetemi Könyvtár Dísztermében. A könyvbemutatót Prof. Dr. Hudecz Ferenc, az ELTE akkori rektora nyitotta meg. A kötetet Prof.  Dr. Vásáry István akadémikus, az ELTE Orientalisztikai Intézetének igazgatója, az MTBT akkori elnöke mutatta be. Köszöntötte a megjelenteket Öexc. Oya Tuzcuoğlu, a Török Köztársaság akkori nagykövet asszonya. A könyvbemutató megszervezésében nagy segítséget nyújtott a könyvtár főigazgatója, Dr. Szögi László.

A nagy szakmai érdeklődés mellett megtartott bemutatót megtisztelte jelenlétével Csoóri Sándor Herder- és Kossuth-díjas költő is.

Magyar és török dalok előadásával közreműködött Kobzos Kiss Tamás.

Egyidejűleg megtekinthető volt néhány eredeti rajz a könyvtár állományában lévő Beszédes-hagyatékból, továbbá azokból a Magyarországról elvitt corvinákból, amelyeket II. Adülhamid szultán származtatott vissza 1877-ben.

A kötet még két kiadást élt meg, 2010-ben és 2012-ben. A második kiadást a rodostói Cseresznye Fesztivál keretében megrendezett Magyar napon mutatta be a szerző részvételével 2010-ben. A kötet nagy példányszámban került a Rodostói Magyar Baráti Társasághoz.

 * * *

Prof. Dr. R. Várkonyi Ágnessel 2009-ben ellátogatott a bécsi Szt. István Bazilikába, ahol az altemplomban kutatták a Zrínyi Ilonával İzmitbe került klokocsói Bujdosó Boldogasszony-kép másolatát. A szóban forgó festmény történetével és négy színes lappal kibővítve jelent meg a Zrínyi Ilona-kötet második kiadása, 2009-ben.

* * *

A törökországi bemutatónak köszönhető, hogy a Zrínyi Ilona-kötetet és a szerzőt, az isztambuli magyar főkonzulátus közreműködésével, a helyi Goethe Intézet meghívta az EU által támogatott European Literature Goes to Turkey Turkish Literature Goes to Europe című rendezvény sorozatába. Több író-olvasó találkozóra került sor Rodostóban, 2010. március 29. és 31. között. A rendezvényeken a kultuszminiszter anyagi támogatásával a kötet szerkesztőjeként, Dr. F. Tóth Tibor is részt vett.

A rendezvény sorozat keretében hangversenyt adott a városban Kobzos Kiss Tamás és Erdal Şalikoğlu.

A program keretében a rendezvénysorozat a törökországi helyszínek után folytatódott a balkáni fővárosokban, a szerző részvételével Pécsre a „2010 Kulturális fővárosa” rendezvényre, majd a Brüsszeli záró gálára. A szerzőt a különböző eseményeken Tasnádi Edit kisérte el és tolmácsolta.

* * *

Kérésére 2010-ben a Magyar Pénzverő Zrt. – Gaál Ferenc vezérigazgató támogatásával – a rodostói Magyar nap alkalmából Rákóczi-emlékérmet vert, amelynek példányait az ünnepségen részt vett helyi vezetőknek és a Rákóczi Múzeumnak adta át a Zrt. ajándékaként. Az unikális érem egyik oldalán herceg II. Rákóczi Ferenc lovas szobra, a másikon a rodostói Rákóczi Múzeum látható. Az érme két változatban készült, az egyik antikolt, a másik ezüstözött kivitelben.

Ezt az érmet – szintén két változatban, 2020-as verettel – Erdoğan Erken Magyarország rodostói tiszteletbeli konzuljával közös kezdeményezésükre, a Rákóczi-emigráció rodostói letelepítésének 300. évfordulója alkalmából a Pénzverő Zrt. új vezérigazgatója Horváthné Rudolf Teréz támogatásával, kis példányszámban újból elkészítették. Edoğan Erken tiszteletbeli konzul megrendelésére az emlékérmet nagyobb példányszámba juttatták el a Rodostóba.

* * *

Kezdeményezésére és szerkesztésében a Rodostói Magyar Baráti Társasággal közös gondozásban jelent meg a kétnyelvű Török menedékjogot kapott magyar emigránsok rövid életrajzi összefoglalója című kötet Dr. Hermann Róbert, Dr. Joó András, Dr. Mészáros Kálmán és Dr. Seres István történészek tollából, 2010-ben. A fordítást Yılmaz Gülen végezte el magas színvonalon, a fordítást az eredetivel egybevetette: Tasnádi Edit.

A kötet kiadásához jelentős anyagi támogatást adott Erdoğan Erken Magyarország rodostói tiszteletbeli konzulja, a Nemzeti Kulturális Alap, a Rodostói Magyar Baráti Társaság és Horváth László, a Török Köztársaság szigetvári tiszteletbeli konzulja.

A kötetet a rodostói Cseresznye Fesztivál keretében a Magyar napon mutatta be 2011 júniusában. A bemutatón megjelentek a kötetet ajándékként kapták meg.

A kötetet bemutatták Isztambulban is és 2011-ben Schmitt Pál akkori köztársasági elnök hivatalos törökországi látogatása alkalmából, protokoll ajándékként kapták meg az államfőt fogadó közméltóságok és állami szervek vezető munkatársai.

A kiadvány nagy példányszámban került el a Kossuth-emigráció helyszínére, Kütahyába (1850-1851) İsmet Güral Magyarország tiszteletbeli konzulja támogatásával.

A köztársasági elnök hivatalos látogatásán Prof. Dr. Hóvári János, a KüM helyettes államtitkára kezdeményezésére 70. születésnapja alkalmából, az állami delegáció tagjaként, részt vett Dr. F. Tóth Tibor is.

* * *

Kezdeményezte a rodostói Belediyenél, hogy halálának 250. évfordulója alkalmából Mikes Kelemenről nevezzenek el utcát a városban. A javaslatot az önkormányzat közgyűlése 2011. február 2-án vitatta meg és egyhangú szavazás eredményeként, az Ertuğrul kerületben lévő Tanrıverdi utcának a nevét Mikes Kelemen utca, Mikes Kelemen sokağı névre változtatta. Az önkormányzat határozatának száma: 59.

Az eseményről kiadott MTI kommünikét átvette nagyon sok elektronikus hírportál és az írott sajtó Erdélytől az USA-ig.

* * *

A Rodostói Magyar Baráti Társasággal, Erdoğan Erken tiszteletbeli konzul kezdeményezésére és támogatásával, Tasnádi Edit, az MTBT főtitkárával együttműködve, 2011 januárjában emléktáblát állítottak a budapesti Andrássy Hotel falán (a bejárat jobb oldalán) Nazım Hikmet emlékére. A nagyméretű kétnyelvű tábla magyar nyelvű szövege:

„Nazım Hikmet a kitűnő Török költő

Budapesti tartózkodásai alatt,

1952 és 1956 között ebben a hotelben

szállt meg és alkotott.

Állította:

A Rodostói Magyar Baráti társaság és a Budapesti Magyar–Török Baráti Társaság”

* * *

Mikes Kelemen halálának 250. évforduló alkalmából 2011-ben Kőnig Frigyeshez, a Magyar Művészeti Egyetem akkori rektorához fordult, és kérte segítségét a kolozsvári Mikes-portré másolatának elkészítéséhez. A rektor felkarolta a kérést és megbízásából a másolatot digitalizált fotó alapján, az eredetivel azonos méretben Székely Bea festőművész hallgató készítette el. A felvételt megkeresésére a Muradin Jenő ismert kolozsvári művészettörténész bocsátotta rendelkezésre. A másolatot, a rodostói polgármester azzal a kéréssel kapta meg, hogy azt a belediye hivatalos helyiségében helyezzék el. A kép hátulján, a kereten, magyar és török nyelvű szöveg tartalmazza a másolat készítésének történetét. A festményt Edoğan Erken tiszteletbeli konzul vitte el Rodostóba.

Megszervezte Székely Bea festőművész-hallgatónak a rodostói Magyar napon való részvételét is.

* * *

Mikes Kelemen halálának 250. évforduló alkalmából 2011-ben kezdeményezte a rodostói Bariş ve Özgürlük Parkıban lévő Mikes-szoborcsoport restaurálását. Ezt felkérésére az alkotó faszobrász, Mónus Béla végezte el a Rodostói Magyar Baráti Társaság és az állíttató Rodostó Alapítvány anyagi támogatásával.

* * *

Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából a Rodostói Magyar Baráti Társasággal együttműködve 2011 júniusában (17–19) a Cseresznye Fesztivál keretében megtartott Magyar napon Adv. Güneş Gürselerrel, a társaság elnökével tudományos konferenciát szerveztek a rodostói Rákóczi Múzeumban. A konferencia megszervezését anyagilag támogatta a török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium.

A tudományos konferencián részt vett és előadást tartott: Prof. Dr. Tüskés Gábor irodalomtörténész, tudományos tanácsadó és Prof. Dr. Vásáry István turkológus, egyetemi tanár. Prof. Dr. Tüskés Gábor eredetileg németül megírt írását Yıldız Aydın professzorasszony fordította törökre és olvasta fel a múzeumban. Az akadályoztatott Tasnádi Edit írását Güneş Gürseler, a Rodostói Magyar Baráti Társaság elnöke ismertette.

A rendezvény keretében Prof. Dr. Tüskés Gábor megemlékezett dr. Hopp Lajos irodalomtörténészről.

A Török menedékjogot kapott magyar emigránsok rövid életrajzi összefoglalója című kötetet pedig Dr. F. Tóth Tibor mutatta be. Majd Eşren Ergene bemutatta a Török Posta által kibocsátott Mikes-emlékbélyeget és a Rodostói Magyar Baráti Társaság díszboritékát, a Mikes-bélyeg első napi postai bélyegzésével ellátva.

Kezdeményezésére a kütahyai Güral Porcelángyár Mikes-dísztányérokat készített, amelyeket a díszvendégeknek İsmet Güral tiszteletbeli konzul nevében Dr. F. Tóth Tibor adott át.

A Magyar nap rendezvénysorozata keretében került sor a Mikes Kelemen Sokağı felavatására. Beszédet mondott: Op. Dr. Adam Dalgiç polgármester és Szabó István akkori ankarai nagykövet.

A Rodostói Magyar Baráti Társasággal közösen emléktáblát helyeztek el Mikes házának helyén, a Peştemalcı utcában. A kétnyelvű emléktábla magyar szövege:

„Itt élt

Mikes Kelemen

(1690–1761)

Rodostó magyar krónikása

Állíttatta: a Magyar–Török Baráti Társaság, Budapest

és a Rodostói Magyar Baráti Társaság”

* * *

Megkeresésére a Magyar Pénzverő Zrt. – Gaál Ferenc vezérigazgató támogatásával – Magyarország pénzérméiről, a 2011. évi forgalmi sort Mikes Kelemenre emlékezve adta ki, ezüstözött emlékéremmel kiegészítve. Az emlékéremből a gyűjtők részére kispéldányszámban ezüstből is vertek. Az érem egyik oldalán Mikes Kelemen portréja, a másik oldalán pedig a Rákóczi Múzeum és egy lovas kuruc látható. Közvetítésével került fel a díszborítóra három nyelven a Mikes-életrajz és az általa készített fotó a Rákóczi Múzeumról. A forgalmi sorból és az érmékből közvetítésével, kedvezményes áron több példány került ki Rodostóba.

* * *

A Mikes-konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát, török és magyar nyelven Mikes Kelemen Rodostó magyar krónikása címmel kiadta könyv formájában is, 2012-ben. A kötethez, felkérésére Prof. Dr. Hóvári János turkológus-történész, diplomata írt gondolatébresztő bevezetőt, amely elsősorban a török olvasó számára ad magas színvonalú tájékoztatást a kor történelmi összefüggéseiről.

Elhelyezte a kötetben Tüskés Anna művészettörténész Mikes Kelemen képzőművészeti ábrázolásairól szóló írását is, 50 színes illusztrációval. A kötet végén látható néhány fotó a rodostói Mikes-emlékezések eseményeiről.

Az előadások szövegének fordítását Yıldız Aydın, Pál Laura, Bülent Şimşek és Tasnádi Edit végezte el.

A könyv kiadását anyagilag támogatta az Alexandr von Humbold Alapítvány, Erdoğan Erken  Magyarország rodostói  tiszteletbeli konzulja, Horváth László, a Török Köztársaság tiszteletbeli konzulja.

* * *

Felkérte Györfi Sándor szobrászművészt, hogy a Mikes-emlékév kapcsán készítsen valamilyen műalkotást. A mester szívesen vállalkozott egy Mikes Kelemen portréját ábrázoló bronz relief megalkotására (60×50 méretben). A reliefet a THY segítségével vitte ki Rodostóba és átadta Güneş Gürselernek, a helyi baráti társaság elnökének. A relief a 2013-ban a Magyar nap rendezvénysorozata keretében megnyitott Mikes Kelemen Parkba került, ahol egy jelképes síremlék márványoszlopán helyezték el. Az avatáson, a többi között jelen volt Prof. Dr. Hóvári János nagykövet, Kiss Gábor isztambuli főkonzul, Prof. Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Tekirdağ megye kormányzója és a város polgármestere, több önkormányzati tisztségviselő és a helyi testvérszervezet vezetői és tagjai, kárpátaljai és erdélyi magyarok, valamint Erdoğan Erken tiszteletbeli konzul. Az MTBT-t Dr. F. Tóth Tibor képviselte.

A helyiek felkérésére Prof. Dr. Hóvári Jánossal egy-egy fát ültettek a Mikes-szoborcsoport mögött.

* * *

Dr. Hóvári János nagykövet kezdeményezésére, a KüM támogatásával 2012-ben részt vett az Isztambuli Nemzetközi Könyvvásáron (TÜYAP), ahol ismertette az MTBT könyvkiadói tevékenységét. A panel beszélgetésen megjelenők ismerkedhettek az MTBT és a Rodostói Magyar Baráti Társaság közös gondozásában megjelent könyvekkel.

* * *

Az isztambuli Aziz Nesin Könyvkiadó tervbe vette a Népek meséje sorozatban magyar népmesék kiadását, amelyeket Gün Togay válogatott és fordított török nyelvre. A kötet illusztrálása nem volt megoldott, ezért König Frigyeshez, a Képzőművészeti Egyetem rektorához fordultak, aki festő-grafikushallgatók bevonásával megoldotta a feladatot. A 2012-es könyvvásáron már ez a kötet is megvásárolható volt.

* * *

Kmety György és Guyon Richárd születési bicentenáriuma alkalmából felkérte Dr. Hermann Róbert hadtörténészt a két honvédtábornok életrajzának, Prof. Dr. Hóvári Jánost pedig a történelmi összefüggések ismertetésének megírására. Prof. Dr. Hóvári János a magyar katonai hatások a kései Oszmán Birodalomban kérdéskörrel foglalkozott, és a Kossuth-emigrációval kapcsolatos török kutatások eredményeiről számolt be. A kötetben Dr. Hermann Róbert tanulmányával együtt közölte Csorba György és Arbanász Ildikó Karsz védelméről írt monográfiáját, és Kmety György könyvritkaságnak számító, Londonban, 1856-ban megjelent emlékiratát Karsz 1855. szeptember 29-ei védelméről. Dursun Ayan külön fejezetben ismertette a tábornokokkal kapcsolatos törökországi levéltárakban található dokumentumokat.

A magyar kéziratok török nyelvre fordítását részben Pál Laura turkológus, részben Ali Kemal Alpay követségi tolmács, Dursun Ayan török szövegének magyarra fordítását pedig Tasnádi Edit végezte el. Tasnádi Edit vállalta a török szövegek gondozását is. Kmety angolul megjelent emlékiratának török nyelvre fordítását Dursun Ayan és Murat Şahin végezte el.

A kötet 2013-ban jelent meg török és magyar nyelven, a magyar nyelvű cím: Magyar honvédtábornokok oszmán szolgálatban, Guyon Richárd és Kmety György – Hursid Pasa és Iszmail pasa.

A kézirat kiadását anyagilag támogatta Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke és a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Dr. Branyay László elnök- vezérigazgató regnálása alatt. Nekik köszönhető, hogy a könyv igényes nyomdai kivitelben, nagy példányszámban, gazdagon illusztrálva jelenhetett meg.

A kötet ősbemutatója a 11. Magyar napon volt Rodostóban, 2013 júniusában a Rákóczi Múzeumban. Dr. F. Tóth Tibor könyvbemutatója előtt Prof. Dr. Hóvári János nagykövet és Prof. Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója emlékezett az 1848/49-es magyar forradalom- és szabadságharcra, illetve a tábornokokra. A kötet első törökországi példányát Op. Dr. Adem Dalgiç, a város polgármestere kapta meg a bemutatón.

A könyv İsmet Güral tiszteletbeli konzulnak köszönhetően nagy példányszámban került el Kütahyába is.

A nagy érdeklődés mellett megtartott későbbi budapesti bemutató, a Török Köztársaság budapesti nagykövetségével közös szervezésben, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban november 14. napján de. 11 óra volt. A könyvbemutató tekintetében Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter vállalt fővédnökséget, és ő méltatta a tábornokok szabadságharcban vállalt szerepét és a szerzők munkáját. A kötet szakmai bemutatóját Dr. Hermann Róbert vállalta.

A kötet 71 színes illusztrációt tartalmaz, amelyek eredetijei nagy többségben Dr. Hermann Róbert saját gyűjteményében találhatóak.

A bemutató utáni fogadás keretében a vendégek ismerkedhettek török és a Német Pincészet jóvoltából badacsonyi borral, valamint a török konyha ízeivel.

A vendégek ajándékként kapták meg, a könyvészetileg is tetszetős, kétnyelvű kötetet.

* * *

Kezdeményezte Tasnádi Edit köszöntését 70. születésnapja alkalmából és az Isztambulban megjelent, a műfordító török nyelvű írásait tartalmazó emlékkönyv bemutatását.

A bemutatót és Tasnádi Edit méltatását az Isztambuli Főkonzulátus és a magyar származású Lébi Györgyi és férje, Can Özögus, isztambuli textilgyárosok szervezésében, a patinás Svis Otel külön termében tartották meg, 2013 októberében. Köszöntötte az ünnepeltet Prof. Dr. Hóvári János ankarai nagykövet és Kiss Gábor főkonzul, valamint a kötet török szerkesztője.

* * *

Dr. Hermann Róbert hadtörténész felvetette, hogy a bicentenárium alkalmából jó lenne, ha Guyonról is készülne műalkotás és azt az Isztambuli Harbiye-i Katonai Múzeum és Kulturális Parkban lévő Kmety mellszobor mellé kellene elhelyezni.

Dr. F. Tóth Tibor az ötletet felkarolva kereste meg Györfi Sándor Munkácsi- és Kossuth-díjas szobrászművészt, Magyarország érdemes művészét, hogy vállalná-e a műtárgy elkészítését. A mester hazafias felajánlásként vállalkozott egy mellszobor megalkotására. De a bronz anyag és más dologi kiadások költségét, mintegy egymillió forintot nem tudta vállalni.

E költségek viselése érdekében Dr. F. Tóth Tibor Tarlós István Budapest főpolgármesterének segítségét kérte, aki támogatva terjesztette az önkormányzat elé a kérést. Az önkormányzat a javaslatot elfogadta, és a főpolgármesteri hivatal támogatási szerződést kötött az MTBT-vel.

A mellszobor 80x72x30 méretben (65 kg) elkészült, azt a Külügyminisztérium szállíttatta ki Isztambulba. A talapzat elkészíttetésében az Isztambuli Főkonzulátus vállalt szerepet.

A szobor bemutatására az isztambuli Kulturális Központban, 2014. március 13-án, nagy érdeklődés mellett került sor a Nemzeti ünnepünk rendezvénysorozata keretében. Az ünnepséget Kiss Gábor isztambuli főkonzul szervezte meg. Anyagilag támogatta a rendezvényt Osman Şahbaz Magyarország törökországi tiszteletbeli konzulja.

Meghívást kapott a rendezvényre Györfi Sándor szobrászművész és Dr. F. Tóth Tibor. A szobrász vendégeként jelen volt az ünnepségen Bartha Julia turkológus is.

A mellszobor talapzata kétnyelvű feliratának magyar szövege:

„Guyon Richárd – Hurşid pasa

1813 – 1856

Állíttatta: Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával

a budapesti Magyar–Török Baráti Társaság”

A szobor végleges, fent említett helyszínen történő elhelyezésére később került sor.

A törökök viszonzásként egy Omer pasa mellszobrot adományoztak a budapesti Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak.

* * *

Kmety Györgynek Londonban, 1856-ban megjelent, Karsz 1855. szeptember 29-ei védelmét ismertető  ̶  korábban már említett kötetben közölt  ̶  emlékiratában foglaltakra figyelemmel Prof. Dr. Hóvári János nagykövettel együttműködve kutatási utat szerveztek Karszba. Az utazás célja: az 1855. szeptember 29-én Karsznál lezajlott ütközet helyszínén a korabeli térképek alapján azonosítani az ütközet egyes fázisában a szembenálló csapatok által elfoglalt pozíciókat, egyben összevetni a terep mai állapotával. Az utazás 2014. május 19. és 23. között valósult meg.

Prof. Dr. Hóvári János és az ankarai nagykövetség munkatársai szervezésének köszönhetően Karszban, a Kafkas Üniversitesi Dísztermében tudományos konferenciára is sor került. Ezen előadást tartott Prof. Dr. Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Központja főigazgatója, turkológus, Dr. Hermann Róbert hadtörténész, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese, az MTA doktora és Prof. Dr. Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

* * *

A Magyar Pénzverő Zrt. akkori vezérigazgatójához, Gaál Ferenchez fordult, hogy a karszi ütközet emlékére készítsenek emlékérmét. A Zrt. kis példányszámban örömmel készített adományként érméket, amelynek az egyik oldalán Kmety György, a másik oldalán pedig Guyon Richárd portréja látható. Az emlékérmeket a török vendéglátók nagy örömmel vették át.

* * *

A Magyar Tudomány szerkesztőjeként felkérte Prof. Dr. Hóvári János ankarai nagykövetet, hogy készítsen a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos lapja számára egy, a legújabb kutatási eredményeket is magába foglaló tanulmányt Thököly Imre és Zrínyi Ilona izmiti emigrációjáról. A nagy érdeklődéssel fogadott tanulmány Thököly Imre és Zrínyi Ilona İzmitben címmel a lap 2014 szeptemberi számában jelent meg.

* * *

Isztambulban, a Tarihçi Kitabevi kiadó gondozásában, 2014-ben jelent meg Ender Arat Türklere Güvendiler Tarih Boyunca Türk Topraklarınna Sığınanlar című kötete. A kötet magyar emigránsokról szóló fejezetéhez segítséget nyújtott a szerzőnek, aki a kötet bevezetőjében, és a kötet alapján készült ismeretterjesztő filmben, a többi között neki is köszönetét fejezte ki.

* * *

A különböző évfordulók alkalmából a tagok, egyetemi hallgatók és érintett szakemberek bevonásával több emléktúrát szervezett törökországi városokba (Isztambul, Rodostó, Kütahya, İznik, Şafranbolu, İzmit stb.) és több magyarországi helyszínre (Eger, Szigetvár), valamint Horvátországba, Csáktornyára, a Zrínyi emlékhelyek felkeresésére.

* * *

Nevéhez fűződik és első esetben ő készített pontos leírást, fotókkal illusztrálva az isztambuli temetőkben (Feriköy, Haydarpaşa) nyugvó magyar emigránsok sírjairól. Az OKTK támogatásával készült dokumentációt a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban is elhelyezte. E munkában segítette Puskás László és Dr. Szmilkó Györgyi, az MTBT elnökségi tagjai, valamint Osman Şahbaz Magyarország törökországi tiszteletbeli konzulja, és Horváth László Törökország szigetvári tiszteletbeli konzulja. A helyszínekről Szádeczy-Kardos Gyula geodéta készített térképet és jelölte meg a temetők GPS helyzetét.

Szintén az OKTK támogatásával Prof. Dr. Hóvári János bátorítására és Bokor Balázs akkori damaszkuszi magyar nagykövet segítségével, kutatta Józef Bem aleppói emlékeit. Ebben is segítségére voltak Puskás László és Dr. Szmilkó Györgyi elnökségi tagok.

Szimbolikus síremléket tervezett állíttatni abban a temetőben, ahol Bem nyugodott 1929-ig, exhumálásáig. A szír hatóságok a már megtervezett síremlék felállításához végül is nem járultak hozzá, mivel Bem, török katonai kormányzósága idején lövette az aleppói citadellát támadó, lázadó szír nomád törzseket.

A Magyar Tudományban emlékezett meg Bem tábornokról 2001-ben, Bem sírja(i) címmel.

* * *

Dr. F. Tóth Tibor kezdeményezéseit az MTBT első három tudós elnöke Dr. Fehér Géza régész, Prof. Dr. Dávid Géza, turkológus, az ELTE Török Filológiai Tanszék vezetője és Prof. Dr. Vásáry István turkológus, az ELTE professzora messzemenően támogatták, a megvalósításukat segítették, és a különböző eseményeken, rendezvényeken magas színvonalon képviselték a társaságot. Az operatív feladatok megoldásában, a kiadványok szerkesztésében Dr. Szmilkó Györgyi alapító elnökségi tag segítette önzetlenül nagy ügyszeretettel. 

* * *

Hetvenévesen 2011-ben visszavonult, majd a civilszervezeti működéssel is felhagyott, ám 2020-ban, a Rákóczi-emigráció rodostói letelepítésének 300. évfordulójára emlékezve, alkotott egy kétnyelvű kiadványt, amit a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával, valamint az Isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaság együttműködésével adatott ki. A török fordításokat Ali Kemal Alpay és Dr. Erdal Şalikoğlu végezte el magas színvonalon.

A kiadvány magyar címe: A Rákóczi-emigráció Rodostóban.

A korábban is már említett kiadvány 41 grafika és akvarell másolatát tartalmazza, amelyeket Beszédes Kálmán festő- és grafikus művész készített Rodostóban 1891-ben és 1892-ben, illetve Edvi Illés Aladár festőművész 1910-es évek elején alkotott a török városban. Továbbá látható 20 fotó, közöttük olyanok, amelyek Orbán Viktor miniszterelnök törökországi hivatalos látogatása alkalmából készültek a Rákóczi-emigrációhoz kapcsolódó helyszíneken 2000 májusában.