Szulejmán és a hárem titka – 2. rész

A hárem szó jelenti egyrészt a palota részét, ahová tiltott volt a belépés, valamint a hölgyeket, akik a háremben éltek, vagyis a női családtagokat, az ágyasokat, és a szolgákat. A háremben élt a padisah is a feleségeivel, ágyasaival és gyermekeivel. A hárem elérhetetlen volt, amely az egész társadalmat érintette.

Az oszmán birodalomban nem voltak a 19. századig középületek. A hivatali tisztséget viselők lakóháza egyben hivatalként is szolgált. A török állam legfelsőbb szerve pedig a Diván a 15. század közepétől a szultáni palota egyik termében ülésezett, mint ahogy az a sorozatból is kiderül.

Ha a szultáni palotára és a háremre gondolunk, akkor valószínű, hogy elsősorban a Topkapi Palota jut eszünkbe, pedig az első oszmán palota Bursában volt a 14. század első felében. A század közepén a birodalom fővárosa Edirne lett, amely Európa területén fekszik.

A következő század közepén építették fel az Edirnei Palotát. Amikor felépült az Isztambuli palota, még akkor is időről időre a padisahok idejüket az Edirnei palotában töltötték.

Az Isztambuli Topkapi Palota sem az első palota volt a városban. Az első palota a mai egyetem helyén állott, amely a város akkori központjának felelt meg. A jelenlegi palotát Hódító Mehmed építtette, miután egy herceg úgy vélekedett, hogy nem méltó egy uralkodó számára, hogy a nép között éljen. Így került a palota a történelmi félsziget tengerbenyúló csúcsára. Egy ideig csak állami ügyek színtereként használták, a padisah a régi palotában élt.

A háremet a 16. században helyezték át a Topkapi Palotába, tehát ahol most tartunk időben a sorozatban, akkoriban még nem itt volt a hárem.

A 19. századra egy palota együttes alakult ki. A padisahnak voltak további palotái, villái a Boszporuszon és magasabb dombokon, de lakhelyük a 19. századig a Topkapi Palota maradt. A század végétől a szultánság megszüntetéséig pedig a Yildiz Palotában éltek a szultánok.

A padisahok a palotákon kívül hatalmas kertekkel és vadászterületekkel is rendelkeztek. Itt töltötték szabadidejüket és itt hódolhattak vadászszenvedélyeiknek. A kerteket gyümölcsösök, virágoskertek, dísznövények, kutak és szobrok díszítették. A kertbe csak az oszmán család tagjai mehettek. A kertekben különböző díszmadarakat is tartottak és vadállatokat is. A 15. és a 16. század fordulóján tigrisek és oroszlánok is lakói voltak a szultáni kerteknek, a 19. században pedig elefántok is éltek itt.

A palotában a hárem a fekete eunochok és a padisah lakosztályának mellékhelyiségei között helyezkedett el, vagyis a padisah és édesanyja lakosztályai körül volt. A szultán édesanyja vigyázott a hárem rendjére, vagyis ő volt a vezetője és beleszólása volt a hárem életébe.

A Topkapi Palotának két külső kapuja volt, az egyik kapu a hintók számára, a másikon pedig élelmiszert szállítottak a palotába. A kapukat és folyosókat mindenütt őrök vigyázták, az érkezőt fogadták. Innen egy folyosó vezetett a padisah lakosztályához, amelyet „arany utcának” neveztek, egy másik folyosó pedig a szultán édesanyjának a lakosztályához, amelyet „kő utcának” hívtak. A kapukat bizonyos időszakokban kinyitották, majd bezárták. Este, egy bizonyos idő után az eunochok sem léphettek be a hárem területére.

Mina Tansel alapján

2013-07-01
http://www.felsofokon.hu/schmidt-valeria-blogja