Szinán mester legszebb alkotása

Az Edirnében található Szelim-mecset Szinán mester, a „Nagy Építész” mesterműveinek egyike, mely szerkezetének és építészeti megoldásainak köszönhetően az oszmán-iszlám korszak remekműve.

A hiedelem szerint II. Szelim oszmán szultán álmot látott, melyben megjelent neki Mohamed próféta és azt mondta, hogy a Szelim-mecsetet Edirnében építtesse fel. Ezt követően Szelim szultán elrendelte a mecset építését a Kavak téren.

A munkálatok hat évig tartottak – Szinán mester vezényletével. A mecset építészeti és esztétikai értékei azért is felülmúlhatatlanok, mert olyan időben épült, amikor a török-iszlám civilizáció elérte csúcspontját az Oszmán Birodalomban. A történelmi épületet a látogatók és a művészettörténészek is csodálják, mely óriási jelentőséggel bír.

A Szelim-mecset 2011-ben az UNESCO Világörökségi Listájára is felkerült.

Az edirnei kulturális és turisztikai igazgató, Ahmet Hacıoğlu az Anadolu Ajansı török hírügynökségnek elmondta, hogy a mecsetnek különlegesen csipkézett, gravírozott mimbárja (szószéke) van. Az épületbe belépve azonnal feltárul előttünk a hatalmas kupola, mely Allah egységét szimbolizálja, a körülötte lévő 5 ablak pedig az iszlám 5 pillérét jelképezi. A kupola 32 méter átmérőjű, ami az iszlám vallás 32 kötelességére utal, a müezzinek négy emelvénye az iszlám négy szektáját jelenti, a hátsó minaretekhez vezető 6 folyosó a hit 6 oszlopát jelképezi és a 12 márványoszlop a 12 kötelező imát ábrázolja.

Azt is elmesélte, hogy a kupola kalligráfiáit Hasan Çelebi rajzolta, aki egy vak művész volt. Úgy vesztette el szeme világát, hogy szemét ugyanazzal a mészporos vízzel mosta meg, mint amibe az ecsetét mártotta.

A Szelim-mecset minaretjeinek struktúrája a világon egyedülálló. A vékony és hosszú minaretek Szinán mester ismertetőjegyei voltak. A 82 méter magas minareteket 3 erkély töri meg. Szinán ezeket úgy alakította ki, hogy aki felmászik ide, az ne láthassa a többieket. Az első feljáró az első és harmadik erkélyhez, a második a második és a harmadik erkélyhez, míg a harmadik feljáró egyenesen a harmadik erkélyhez vezet.

Hacıoğlu arról is beszélt, hogy a müezzinek emelvényének fordított tulipán motívumához több történet is kapcsolódik. Szerinte az egyik legismertebb a makacs földműves asszonyé. Amikor Szinán mester elkezdte volna a mecset építését a Kavak téren, meg kellett győznie egy asszonyt, akinek ott tulipánjai nyíltak, hogy adja át neki a területet. Végül sikerült megszereznie a földet. Amikor Szinán a müezzinemelvényt készítette fordított tulipán mintákat vésett bele, ezzel szimbolizálva a nő makacsságát. „A valódi történet azonban Szinán mesterhez és unokájához, Fatmához köthető.” – folytatta. „Amikor a Mester megérkezett Isztambulból Edirnébe, hogy felépítse a Szelim-mecsetet, magával hozta nyolcéves lányunokáját is. Unokája elvesztése után (a kislány megbetegedett és meghalt) a neki készített márvány koporsót tulipánokkal díszítette. A szomorú mester ezek után készítette el a mecset fordított tulipános emelvényét.”

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo