Szeldzsuk medreszék III.

Az ún. kupolás medreszék megjelenésének kezdetét a Dánismendidák időszakára kell helyeznünk. Ezt az építészeti hagyományt folytatták és fejlesztették tovább a szeldzsuk építészek.

A legkorábbi ismert épület az 1210-re keltezhető, ma már romos Balıköy medresze, Afyon mellett. A következő ismert példány az 1224-es építésű Ertokuş medresze Ispartában. A téglalap alaprajzú épületet négy oszlopon nyugvó központi kupola koronázza. Az épület északi oldalához kívülről nyolcszögletű kümbed csatlakozik.

A kupolás medreszék egyik legismertebb példája a konyai Karatay medresze. Az alaprajzi beosztás sok tekintetben őrzi a nyitott udvaros medreszék jellegzetességeit, azzal a különbséggel, hogy ez esetben a központi, négyzet alakú teret kupola fedi. A nyitott udvarral való analógiát erősíti, hogy a kupola felül lanternás nyílással ellátott. A kupola belső felületét, és falakat egyaránt gazdag mozaik csempe borítás fedi. A négyzetes térből a kör-alakú kupolához vezető átmeneti szakaszt nem sarokbolt fülkékből, hanem ún. “török háromszögekből” építették fel. Ez utóbbiakat is mozaik-csempe borítja. A bejárati portál dekorációja geometrikus mintázatban váltakozva elhelyezett színes kő díszítmény.

Folytatás >>>

Forrás: gepeskonyv.btk.elte.hu