Szabács ostroma és bevétele – 1476

Közeleg az ősz, hidegebbek az éjszakák, kárognak a varjak. Nézzük meg, hogy mit csinált a hollós királyunk és a serege, 1475 őszi-téli napjaiban!

„De az fejől mondott Pál Kenezsi,

Ároknak mélységét igen nézi;

Ki Szabács erős voltát elméllé;

Honnég minemő álgyú kell mellé.”

Ismeretlen szerző. Szabács viadala. 1476-nál nem korábban.

Szabács ostroma

Előzmények: 1474 korai napjaiban Ali szendrői bég behatolt Magyarországra, végigpusztítva seregével a Temes mentét, majd február nyolcadikán a vár sikertelen ostroma után felgyújtotta Nagyváradot és visszavonult. Hunyadi Mátyás magyar király ekkor Sziléziában hadakozott. A következő év elején, Boroszló ( Wroclaw) város sikeres megtartása után, hároméves fegyverszünetet kötött a Jagelló IV. Kázmér lengyel királlyal. Kinevezvén Szilézia kormányzójává Szapolyai Jánost márciusban országgyűlést hirdetett Szent György napra Budára. Mátyás az általános politikai és hadi helyzetről eképpen számolt be a rendek előtt: „ A csehországi háborút, amelyet akaratunk ellen azok tanácsára és akaratából, akik akkor tanácsunkban és intézkedéseinkben részt vettek, úgyszintén a császár felszólítására a vele fennálló szerződések kötelező erejénél fogva és az apostoli szentszék parancsának engedelmeskedve, a mai napig végtelen fáradsággal viseltünk és amelyből, ha becsületünk sérelme és országunk veszélyeztetése nélkül tehetjük, szívesen szívesen már korábban kibontakoztunk volna,- immár hosszú fegyverszünet megkötésével befejeztük és reméljük, hogy attól végleges béke megkötésével végképp megszabadulunk. Ezek után arra határoztuk el magunkat, hogy országunk óhajtására és a mi saját régi vágyunkra hallgatva, mi és országunk természetes ellensége, a török ellen fogunk fegyvert és Isten segítségével rajtuk oly módon állunk bosszút, hogy azok többé a nekünk okozott károkon ne örvendezhessenek.” – Igazán királyi megfogalmazás. Május 26-án az országgyűlés megszavazta az éves rendkívüli hadiadót, azzal a feltétellel, hogy a király azt csak és kizárólag az oszmánok elleni hadakozásra használhatja fel. A király tekintete leginkább Szabács felé irányult, amely erősség körzetéből a törökök rendszeresen prédálták a Szerémséget, és szerzett foglyok és zsákmány tetemes tárházává is vált. E várat akarta Mátyás a török kezéből kiragadni. Ennek érdekében 1475 október 19-én egy tízezer fős remekül kiképzett és felszerelt haddal, a dunai magyar flotta kíséretében Péterváradra, Nándorfehérvárra, majd a következő év január közepén Szabács alá érkezett.

Folytatás

Forrás: tortenelmiportre.blog.hu