Rózsakertész vagy harcos dervis?

Négyszázhetvenöt éve, 1541. szeptember 2-án halt meg Gül Baba, a szentéletű török dervis, akinek Budán található sírja az iszlámhívők legészakibb zarándokhelye.

A Magyar Királyságra támadó törökök 1526. augusztus 29-én döntő győzelmet arattak Mohácsnál. A csata után Nagy Szulejmán szultán csapatai élén bevonult a védtelenül maradt Budára, amelyet kirabolt és felgyújtott, de ősszel visszaindult Isztambulba. A török a magyar királyok székhelyét végleg csak 1541-ben, napra pontosan a mohácsi csata után foglalta el csellel. Gül Baba bektási dervis volt, e rend tagjainak fő feladata a janicsárok nevelése és a hittérítés volt.

Életéről nem sokat tudni, még azt sem bizonyos, hogy történelmi személyiség volt-e. Állítólag 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, mert Szulejmán szultán a bektásikat bízta meg azzal, hogy a városhoz közel iszlám vallási központot alapítsanak. A nagy tiszteletnek örvendő dervis a vár bevételének alkalmából rendezett hálaadó ünnepen halt meg 1541. szeptember 2-án a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban. Díszes temetést kapott, amelyen a krónika szerint maga a szultán is beállt a koporsóvivők közé.

Gül Baba alakja köré a kezdetektől legendák fonódtak. Már arab írással feljegyzett nevének eredetét és jelentését is többféleképp magyarázzák. A legtöbben a Rózsák Atyja (gül rózsát, baba atyát jelent) fogadják el, mások szerint Kel Babának hívták (a kel kopaszt jelent, s a török szerzetesek tarra nyírták fejüket), ami akkor változott Gülre, amikor sírja körül rózsabokrok kezdtek nőni. Megint más feltevések szerint a szertartások során képes volt arra, hogy bántódás nélkül megcsókolja a dervisek által gülnek nevezett tüzes vasat, de olyan vélemény is akad, hogy a bektásiak minden vezetőjüket Gül Babának hívták. A legvalószínűbb, hogy a gül szót átvitt, misztikus értelemben használták: Gül Baba Rózsa apó volt, de nem a mulandó földi világban növő rózsák atyja, hanem a bektási rend rózsafája. Az alakjával kapcsolatos legtöbb feljegyzés a rózsák szerelmeséről szól, aki egy rózsaolaj-gyártó muszlim bolgártól leste el az illatszer készítésének titkát. Az igazi rózsaolajhoz helyi rózsafákra volt szükség, de a bolgárok féltve őrizték a csemetéket. Neki mégis sikerült nagy szemű rózsafüzérbe rejtve rózsa magokat hoznia Budára. A harcoló dervisnek már nem volt ideje virágültetéssel bíbelődni, de sírját aztán beborították a rózsák. Gül Baba legendája ihlette Huszka Jenő 1905-ben bemutatott operettjét, majd 1955-ben ennek Kalmár László által rendezett zenés kosztümös feldolgozását is, Gábor diákcímmel.

mandarchiv.hu