Pergamon

A törökországi körutazás következő állomása Pergamon – ma Bergama – volt. Az İzmirtől északra kb. 100 kilométerre fekvő ókori görög város 2014-ben felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára is.

A keskeny, szerpentinszerű meredek úton busz helyett több taxi szállította bravúros gyorsasággal a csoportot az egykori város romjaihoz. Nemcsak taxival, hanem kötélpályás felvonón is megközelíthető a fellegvár.

Pergamont a várhegy környékén, gondosan aláfalazott teraszokra építették. I.e. 197 és 159 között élte fénykorát. Az ókori város három fő részből állt: az Akropolisz, melynek kulturális és társadalmi jelentősége volt, valamint szent helyként is tisztelték; az Alsó város, ahol a társadalom alsóbb rétegei éltek; és az Aszklepion, mely a legkorábbi egészségügyi központok egyike volt.

Az Akropoliszban található legtöbb épület, mint például a csarnokokkal ellátott híres könyvtárépület, a domboldalra épített színház, a Zeusz oltár és Athéné temploma is a város virágkorában épült.

A pergamoni könyvtárat II. Eumenész alapította az alexandriai könyvtár mintájára. Az egyiptomi Ptolemaioszok a rivalizálás miatt megtiltották a papirusz kivitelét számukra. Ekkor fejlesztették ki a pergament, azaz az állati bőrből fehérített, vékonyított, kétoldalas írásra alkalmas lapokat. A pergamen lapokat – a korábbi papirusztekercsekkel ellentétben – könyv formában lehetett használni. A könyvtár 200.000 kötetét Antoniusz Kleopátrának ajándékozta nászajándékként.

A 10.000 ember befogadására alkalmas színházról megtudhattuk, hogy az egyik legtöbb lépcsőből álló építmény a világon.

A régi épületek maradványai között sétálva csak sejteni lehet, hogy milyen fényűző volt régen ez a település. Fantáziánkat segítheti a bejárat közelében elhelyezett makett, ami bemutatja, hogy valójában hogyan nézhettek ki az egyes épületek.

De meséljenek inkább a képek!

1 of 15

Kollár Kata – Türkinfo