Pályafutása legnagyobb cselére készül Recep Tayyip Erdogan

Törökország elnöke eddig mindig képes volt úgy kijönni a válságokból, hogy közben még inkább megerősödött. Most azonban egyszerre kell két különböző játszmát megnyernie – egy belföldit és egy külpolitikait –, és egyikben sem hibázhat. Ha sikerül a terve a történelmi kiegyezésről a kurdokkal, az mindkét kihívást megoldhatja, és az akadályok is elhárulnak az elől, hogy ismét indulhasson az elnökválasztáson.

Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke már több mint húsz éve vezeti országát. Ez idő alatt bebizonyosodott róla, hogy egy mindent túlélő, rendkívül ravasz és tehetséges politikus – de amit most készül végrehajtani, az mind közül a legnagyobb, és talán a legmerészebb lépése lehet.

A török elnök olyan hihetetlen politikai manőversorozat közepén jár, amelyre korábban nem sokan számítottak. Erdogan egyszerre célozza meg a térség hatalmi viszonyainak újrarendezését, a kurd kérdés történelmi rendezését és saját hatalmának meghosszabbítását a 2028 utáni időszakra. Mindezt egyetlen hatalmas alkuval próbálja elérni: békét köt a kurdokkal, akik cserébe támogatják hatalmát.

Megbékélés az ősellenséggel

A török belpolitikában hatalmas meglepetést váltott ki, amit 2024 októberében az Erdogan-közeli szövetségesének számító Devlet Bahceli tett. A nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) vezetője barátságos gesztust tett a kurd kisebbségi Népi Demokratikus Párt (HDP) felé. Bahceli kezet fogott az általa korábban hosszú időn át hazaárulónak nevezett politikusokkal. Ezután a HDP politikusai rövid időn belül engedély kaptak, hogy felkeressék Törökország legszigorúbban őrzött rabját, Abdullah Öcalant, a kurd fegyveres mozgalom történelmi vezetőjét. Ez a kézfogás több volt, mint egyszerű gesztus – mindez egy nagyszabású alku kezdete volt.

Törökország délkeleti részén 15–20 millió fősre tehető kurd kisebbség él. Az időnként fellángoló függetlenségi törekvések az elmúlt évtizedekben folyamatosan súlyos konfliktusokat okoztak a török kormány és a kurdok különböző képviselői között. Évtizedek óta csendes polgárháború folyt, ami több tízezernyi életet követelt. A kurd kisebbségre a múltban gyakran tekintettek belső ellenségként, ám most történelmi megbékélés következhet.

Az 1999 óta börtönben raboskodó Öcalan 2025 februárjában egyértelmű nyilatkozatot tett, amelyben felszólította a Kurd Munkáspártot (PKK) és annak katonai tagozatát a fegyverletételre és az önfeloszlatásra. Ez a gesztus egy negyven éve tartó, tízezrek életét követelő konfliktus végét vetíti előre – ami most Erdogan politikai céljaival is egybevág.

Folytatás

Forrás: hirado.hu