Oszmán-török építészeti emlékek Magyarországon

Bár települések pusztultak, néptelenedtek el, és szinte állandósult a háborús állapot, a Magyarország nagy területét érintő török hódoltság (1526-1686) idejére mégsem tekinthetünk úgy, mint csupán a pusztulás időszakára. A korszak végén a népességszám (4 millió) kicsivel meghaladta az 1526 előttit. Mohamedán vallási és kulturális központok alakultak ki. A körülbelül 50-80 ezer főnyi itt tartózkodó oszmán-törökség mindennapi, kulturális és vallási életéhez kötődően pedig számos újfajta épülettípus létesült hazákban.

Az ekkor létrehozott építmények között a legjelentősebbek a mohamedán vallás hívői számára létrehozott imaházak, a dzsámik voltak. Ezek egyik típusára, a kívül nyolcszögű, belül kör alakú, kupolával fedett típusra a legszebb példa a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija. A dzsámik másik típusa téglalap alapú, sátortetővel fedett, ilyen a szigetvári Szulejmán-dzsámi. A dzsámik építészeti rangját a melléjük épített minaretek száma jelezte, az isztambuli Kék mecsethez például 6 minaret tartozik. Hazánkban az imahelyek egy minarettel épültek, ezekből a rekonstrukcióknak köszönhetően eredeti formájában összesen három -a pécsi, az egri és az érdi- látható ma. Szintén vallási épülettípus a hazánkban mindössze két helyen (Pécsett és Budapesten) fennmaradt türbe, a kupolás, nyolcszögletű sírkápolna, amelyet magas rangú vezetők, illetve a szultán sírja fölé emeltek.

A világi rendeltetésű építmények közül Magyarországon a legjelentősebbek a fürdők voltak. Ezek egy része természetes forrásokra épült termálfürdő, másik része gőzfürdő volt. A fürdőknek azon túl, hogy rituális és egészségügyi jelentőségük volt, a társadalmi élet fontos színhelyei is voltak, továbbá stabil bevételi forrást jelentettek és nem utolsó sorban nagyban növelték alapítójuk népszerűségét. A legszorgalmasabb fürdőépíttető Szokollu Musztafa volt, akinek nevéhez tizenhat ilyen létesítmény fűződik, például a budapesti Rudas és a Császár fürdő is.

A magyarországi török hódoltság kezdetével tehát a települések sziluettje gyorsan megváltozott, de amilyen gyorsan lezajlott ez a változás, olyan gyorsan alakult vissza a városok képe a főváros, Buda 1868. évi visszafoglalása után. A 17. század végétől kezdődő újjáépítések, majd a 19. századi intenzív városrendezések során sok, a török hódoltság korából származó építmény végleg eltűnt, szerencsére még így is számos építészeti emlék tekinthető meg Magyarország területén ma is, ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket.

További építészeti emlékek

2013-04-09