Onur Toparlak: „A zene a szöveggel együtt kel életre”

Onur Toparlak zenész már készül a 2017. február 28-án tartandó Türkinfo Pilav ve Sohbet Günleri estjére, de szerettük volna megtudni, hogyan került kapcsolatba a magyar irodalommal, és melyik volt az első megzenésített magyar verse.

Türkinfo: Debussy francia zeneszerző azt mondta: „A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér.” Ön hogyan találja meg azokat a verseket, amelyeknek zenei köntöst ad?

Onur Toparlak: Debussy szavaiban mindenképpen van igazság. Ha valaki megzenésítéssel foglalkozik, annak számára viszont „A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér” helyett a „A zene a szöveggel együtt kel életre”gondolat jobban megállja a helyét. Őszinte leszek. Az, hogy mely verseket zenésítem meg, elsősorban attól függ, hogy rám személy szerint melyek vannak hatással. Csak ezután gondolkodom el azon, hogy a kiválasztott vershez a zenével mit tudnék még hozzáadni, illetve, hogy a költő vajon hogyan zenésítette volna meg.

T: Mikor és hogyan ismerkedett meg a magyar irodalommal és verssel?

O.T: Első találkozásom a magyar irodalommal és verssel akkor történt, mikor 1993-ban feleségemmel, Sunan Develioğluval első alkalommal Budapestre látogattunk, és egy Orom utcai IBUSZ lakásban szálltunk meg. Kértem, hogy adjon nekem egy magyar verses kötetet. Petőfit választotta, én pedig azon nyomban zenét írtam a „Szerelem” című vershez. Pontosan így történt. Ha még korábbra akarunk visszamenni, akkor érdemes megemlítenem, hogy 1982-ben Ahmet Erhân egyik versében akadtam rá József Attila nevére, illetve 1974-ben tíz évesen olvastam a „Pál utcai fiúk”-at, mint ahogy tette ezt sok gyerek szerte a világon.

T: Kik azok a magyar költők, akik a leginkább hatnak az Ön lelkére? Miért?

O.T: Minden elfogultság nélkül a sorrend a következő: József Attila, Petőfi Sándor és Radnóti Miklós. Tragikus sorsukkal és korai halálukkal mindannyian különös hatást gyakoroltak rám.

T: Hogyan fér meg a realista mérnök a lírai zenésszel?

O.T: Van kapcsolat a zene és a fizika között. Állítólag még a matematika is a zene révén született meg. Hiszem, hogy a realista mérnök és a lírai zenész nem áll távol egymástól.

T: Mely korosztály látogatja inkább a koncertjeit, hiszen olvashatjuk, hogy Törökországban Önnel az éjszakai kluboktól az elegáns bárokig bárhol találkozhatunk. Van-e kifejezett célközönsége?

O.T: A válasz nagyon egyszerű. Célközönségem mindig az aznap este, egy adott helyen összegyűlt hallgatóság.

T: A 21. század trubadúrjának tartja magát?

O.T: Ha trubadúrokról esik szó, akkor nekem egy kicsit ábrándos, vidéki lelkületű kalandorok jutnak eszembe. Én sokkal inkább városi embernek érzem magam. Jobban szeretem, ha gitáros énekesnek, vagy a zenei munka iránt alázattal viseltető zenésznek tartanak.

T: A közösségi hálón nagy sikert arat most az a fiatal török rock banda, akik a híres magyar rockoperából, az „István, a király”-ból Koppány vezér dalát adják elő hitelesen, szinte tökéletes magyarsággal. Ön szerint mennyire ismerik a török emberek a magyar verseket és a zenét? Hogyan hatnak a magyar versszövegek a török emberekre?

O.T: Én is láttam a videót, és tényleg nagyon jók a srácok. Véleményem szerint a törökök egy százaléka, ha ismeri a magyar zenét. Ez annyit tesz, hogy 80 millió emberből jó, ha 8000 találkozott már vele. Persze ezek nem pontos adatok, de az biztos, hogy meglehetősen kevesen vannak. Én, személy szerint az Omega zenekart ismertem meg elsőként a magyar rock zenekarok közül, szintén a hetvenes években.

T: A magyar emberek számára Törökország a mesés kelet kapuja, csupa titokkal és misztikummal. Amikor először járt hazánkban, mi volt az, ami magával ragadta, mi köti Önt a magyar kultúrához és Magyarországhoz?

O.T: Mikor első alkalommal jöttem Magyarországra, akkor először is fáztam egy kicsit, de megnyugodtam és megszállt egy fajta melankólia. Mivel egy borzasztóan felfokozott életritmusú metropoliszban élek, számomra Magyarország a nyugalma miatt is vonzó.

T: Mivel többször járt már hazánkban, hogyan látja, hogy fogadta Önt a magyar közönség? Hogyan közeledtek a művészetéhez?

O.T: A magyar közönség borzasztó érdeklődő, tájékozott és nem utolsó sorban aktív résztvevő. Az is igaz, hogy a professzionális zenei fellépéseim általában bulitól hangos, fergeteges hangulatú helyszíneken kapnak helyet. Mivel a magyarországi fellépések többnyire ilyen koncerthangulatban telnek, ezért elérzékenyülök és nagy megelégedéssel tölt el, ha rájuk gondolok.

T: Záró kérdésként pedig engedjük egy kicsit be olvasóinkat a 2017. február 28-án a Türkinfo Pilav ve Sohbet Günleri rendezvényének estjébe, ahol Ön lesz a meghívott vendégművész. Kérem, áruljon el egy csipetet repertoárjából! Milyen jellegű versekkel és zenével készül a magyar hallgatóság számára?

O.T: Először természetesen Petőfi érkezik, mint az első magyar költő, akinek a versét megzenésítettem. Ezután utazást teszünk a 19. századba, hogy üdvözletünket tegyük a török vers atyjainál Yahyâ Kemâlnál és Ahmet Hâşimnál. Ady Endrével lépek majd a huszadik századba, ami aztán Nâzim Hikmettel kezdve, József Attilán keresztül, Orhan Velivel összemosolyogva, a közelmúltban elhunyt Kobzos Kiss Tamás emlékére Âşık Veisellel ér véget.

Mindenkit várunk a rendezvényre, regisztrálni itt lehet!

Korom Alexandra – Türkinfo