Női kosárlabda: visszavárják Simon Zsófiát Törökországba

A török Nesibe Aydin magyar irányító-hátvédjének, Simon Zsófiának szent meggyőződése volt, hogy megnyerik a Galatasaray elleni elődöntő ötödik mérkőzését, de a rivális jól felkészült, míg az ő kulcsembereik elfáradtak.

– Mikor érkezett haza Magyarországra, mivel telnek a napjai?
– Egyelőre karanténnal, pontosabban vasárnaptól már nem – újságolta Simon Zsófia, aki a török bajnokság harmadik helyén végzett az újonc Nesibe Aydinnal. – Ötödikén jöttem haza Törökországból, és mert az ország nem tagja az Európai Uniónak, nem fogadták el a PCR-tesztemet, kellett két itthoni negatív eredmény. Kilencedikétől engedélyezték, hogy elhagyjam a tartózkodási helyemet, éppen a belvárosba tartok Budapesten, hivatalosan is megkezdődött a nyár.

– Európa talán legerősebb bajnokságában szerzett bajnoki bronzérmet, egy lépéssel maradtak le a döntőről. Harmincegy évesen ért fel pályafutása csúcsára csapatszinten, vagy ennél árnyaltabb a kép?
– Fogalmazzunk inkább úgy, hogy a külföldi karrierem csúcsa ez, mert a hazai bajnoki címeket nem adnám oda érte.

– Noha márciusban lapunknak arról beszélt, nagy a teljesítménybeli különbség a Galatasaray javára a Nesibével szemben, mégis ötmérkőzéses elődöntőre kényszerítették. Mi döntött végül az ellenfél javára?
– Az ötödik meccsre nagyon jól felkészült a Galata, amely igen nehézkesen tért vissza a Covid19-ből. Azért tudtuk öt meccsre kényszeríteni, mert a párharc elején „szanaszét” esett. Isztambulból egy eggyel mentünk vissza Ankarába, és az otthoni két találkozón is ez az eredmény született. A tíz ponttal megnyert negyedik mérkőzés alapján szent meggyőződésem volt, hogy nekünk van nagyobb esélyünk a győzelemre az ötödiken, ám azok a játékosaink, akik rengeteg percet kaptak az előző négy meccsen, elfáradtak, és kicsit keveset rotáltunk.

– A bajnokság öt legfontosabb mérkőzésén nagyjából tizenhárom percet átlagolt, elégedett?
– A mutatott teljesítményemmel elégedett vagyok, de mindig többet szeretnék, amit viszont nem én befolyásolok, hanem az edző taktikája. Igyekeztem a legtöbbet kiadni magamból és maximálisan segíteni a csapatot, miközben a legnagyobb dicséretet a negyedik mérkőzés után kaptam, amelyen nem dobtam kosarat, de minden mást megcsináltam. Edzői szempontból jó helyre kerültem, Erman Okerman az évad elejétől tudta értékelni a teljesítményemet. Nem volt titok, hogy kifejezetten a játék szervezésében kaptam szerepet.

Folytatás

Forrás: www.nemzetisport.hu