Nógrád várát nem a török, hanem a természet pusztította el

A hódoltságot gyakorlatilag erős végvárként élte meg az impozáns helyen álló erődítmény, ám mire a császári seregek ezt is levegőbe röpítették volna, már nem találtak mást, csak romhalmazt!

Nógrád vára az egyik legrégebben épült vár a megyében, már Anonymus feljegyzéseiben is úgy írt róla, mint Novigrád, ami Újvárat jelent. Valószínűleg akkor még csak egy földvár volt, ám stratégiailag kiváló helyen állt, nem csoda, hogy anno Árpád vezér is magáénak akarta tudni, s miután védői nem álltak ellent, el is foglalta.

A vár jelentősége tovább növekedett, amikor is Szent István király városi rangot adott a vár körüli településnek, s ezzel gyakorlatilag az első vármegyei székhelyet is megteremtette. Később IV. László király a váci püspöknek adományozta az addigi királyi várat, amihez annak is köze lehetett, hogy az 1241/42-es tatárjárás után már közel sem volt olyan jelentőségű hely Nógrád, mint annak előtte.

A következő jelentős időszak Luxemburgi Zsigmond király halála után következett be a vár életében, amikor is Szilassy Vince váci püspök megerősítette a falakat, tartva a husziták meg-megújuló támadásaitól. Munkáját Báthori Miklós püspök folytatta, aki új épületeket emeltetett, hatalmas várárokkal erősítette meg a külső védelmet, kutat ásatott és a mai látható belső vár öreg tornyát is megépíttette.

Folytatás >>>

Forrás: nogradmegye.blog.hu