Rengeteg probléma vetődött fel 1956 februárjában labdarúgó-válogatottunk törökországi túrájával kapcsolatban: kezdve azzal, hogy nem érkezett meg időben a meccspénz, majd folytatódott az arrafelé szokatlan hóeséssel, amelyet Allah megállított. Minket meg a törökök, akik 3:1-re nyertek.
Az MLSZ abból indult ki, hogy az 1954-es év feladataira segítette a felkészülést, hogy legjobbjaink egyiptomi túrán vettek részt, 1956-ban ismét adódott lehetőség, nem mellékesen busásan megfizették a magyarok vendégjátékát. Más kérdés, hogy bár a Népsportból nem derül ki, Sebes Gusztáv önéletrajzi könyvéből igen, hogy az 1956-os törökországi túrával rengeteg gond volt. Kezdve azzal, hogy a szíriai és libanoni szerepléssel együtt nem hat, hanem legalább tíz mérkőzés várt a csapatra. Már a kezdeteknél akadt gond: február 2-án Hegyi Gyula, az OTSB elnöke közölte, a túra elmarad, majd másnap a külügyminisztériumból utasítás érkezett, hogy indulni kell, mert a török miniszterelnök a sportág szerelmese, mi több, a Bécsből induló repülőre a jegyeket is kifizette.
A valóságot Kő András Szemétből mentett dicsőségünk című könyvéből ismerhetjük meg: Buzánszky Jenő elmondása szerint a két megbeszélt mérkőzésért a törököknek előre ki kellett volna fizetniük a megállapodásban rögzített 70 ezer dollárt. (Ez óriási összeg volt abban az időben, igaz, válogatottunk hírneve miatt szinte minden pénzt megért.) Amint a török miniszterelnök garantálta, hogy mire kiér a csapat, meglesz a pénz a nagykövetségen, útnak eredt az együttes. Az Aranycsapat jobbhátvédje elmondta, nemcsak őt, a szintén dorogi Ilku Istvánt is Sebes szedte fel a Mercedesével, korábban már a csepeli Tóth II Józsefet és a Vörös Lobogó balhátvédjét, Lantos Mihályt is. Bécsben még a repülő is megvárta a mieinket, négy órát csúszott az indulás…
Forrás és folytatás és fényképek




























