Nem Michelangelo, Microangelo – Taner Bildik interjúja

Olyan festő ő, aki a kezünk alól kikerülő, szemétbe való, félredobott, mindennapi apró tárgyakat használja festővászonként. Van, hogy pattogatott kukoricára, napraforgóhéjra, kristálycukor szemcséjére fest portrét, látképet. Miközben egy fügemagon dolgozott, Hasan Kalével beszélgettünk, akit a világ Michelangelo után Microangelo művésznéven ismer.

– Kezdjük a beszélgetésünket egy kis bemutatkozással: kicsoda Hasan Kale?

Ötévesen ismerkedtem meg az ecsettel, a képpel, a színekkel, és így jutottam el napjainkig; valójában egy vagyok a sok közül, de a tetteimmel mégis kilógok. Senki sem tanított.  Mestereimet nagyon régi korszakokból választottam. Több ezer évvel ezelőttről… Mehmed Siyah Kalemtől az ecset ritmusát, Levnitől a színeket és az összhangot, Nakkaş Osmantól pedig a szultánportrék finomságát tanultam. A 90-es évek közepén egy éjszaka munka közben azt vettem észre, hogy egy milliméteren belül 25, egymást nem érintő rajzot készítettem, ekkor fordultam a miniatűr művészet felé.

– A műveidet először szabad szemmel rajzoltad. Ez még mindig így van?

Igen. Miközben rajzolok, olyan lelki béke száll meg, hogy csak az ujjaimat kell mozgatnom. Ez a művészeti ág mindenekelőtt türelemre tanít. Rajz közben még levegőt sem veszek. Ez a művészet fizikai és lelki edzettséget igényel. Néha magamat sem hiszem el!

– Az elkészített műveknek nincs másolata, igaz?

Nincs, mivel a tárgyak formája sem egyforma. Ezért lehetetlen is lenne…

– Különböző tárgyakat választasz vászonként. Miket használsz?

Olyan dolgokat formálok művészeti kapszulává, amiket átlépünk, nem látunk, szemétnek tartunk. Eddig  350 különböző tárgyra rajzoltam. Én vagyok az egyetlen művész a világon, aki elérte ezt a számot.

Isztambul pillangószárnyon

– A műveidet az egész világ ismeri…

A világ minden országában jelentek meg hírek a művészetemmel kapcsolatban. A rajzolással az volt a célom, hogy a kultúránkat, az anatóliai figurákat, Isztambult, a történelmi karaktereket ismertté tegyem.

– Egy török mondás szerint aki semmiség miatt harcol, az olyan okok miatt küzd, amik még a fügemagot sem töltik meg.  Te viszont az egész világot a fügemagba helyezed.

Törökországban „a fügemagot megtöltő embernek” hívnak. A New York-i kiállításomra 55 ezer ember jött el. Az amerikai sajtó „Sasszemnek” hívott. Néhány hónappal ezelőtt a Sun magazin szalagcímben Michelangelo után Microangelonak nevezett.

– Milyen a műveid fogadtatása Törökországban?

Nem hiszem, hogy Törökországban nagyon ismert lennék. Köszönöm a Sözcünek és neked is. Mostanáig hírügynökségektől kezdve újságokig sokféle sajtóorgánumban jelent meg rólam hír, riport, viszont Törökországban általában a külföldi ügynökségektől átvett híreket közölték. Például a közösségi médiában az oldalaim követőinek 80%-a külföldi… A világon vannak nálam szebben rajzoló mikroművészek, de ők nem rajzolják meg Atatürköt, a kristálycukorra nem rajzolnak török zászlót vagy az Aya Szofiát. Az én feladatom ennek a kultúrának a közvetítése.

Ez az ember pszichopata!

– Csodálkozva sétálnak az emberek a kiállításaidon?

Igen. A tárgyak olyan kicsik, hogy a kiállításra látogatók néha azt mondják: „Hát itt nincs is semmi” – és továbbállnak. „Ez pszichopata, micsoda bolond!” –­ így bókolnak az emberek a kiállításon sétálgatva.

– Hollywoodi hírességek is érdeklődnek a műveid iránt…

Ékszertervezőként is dolgozom, és a Török Nemzeti Szakács Válogatottban vagyok séf. Ezenkívül a Tarhan Telli által alapított TT Custom Choppers művészeti vezetője vagyok. The expendables – A feláldozhatók 3. című film forgatásához a  motorokat Tarhan adta. A színészeknek is bemutattuk a mikroművészetet, így többek között Mel Gibson, Sylvester Stallone, Wesley Snipes  is megismerte különleges műveimet.

Forrás: Sözcü

Pauló Edit – Türkinfo