Nem fogja blokkolni Finnország és Svédország NATO-csatlakozását a török kormány – mondta vasárnap a NATO külügyminisztereinek berlini találkozója után Jens Stoltenberg. Az észak-atlanti szövetség főtitkára a Welt szerint azt mondta, „biztosan” közös álláspontra jutnak majd a tagállamok a két ország csatlakozásáról.
Ahogy arról beszámoltunk, Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken úgy nyilatkozott, „nem látná szívesen” a finnek és a svédek csatlakozását a NATO-hoz. Igaz, szombaton az elnök szóvivője már arról beszélt, „nem zárták be az ajtót” a két ország csatlakozása előtt. Vasárnap pedig a NATO-találkozó után Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter tisztázta is, mit kérnek Helsinkitől és Stockholmtól a csatlakozásért cserébe:
fel kell hagyniuk a törökök által terrorista csoportoknak minősített szervezetek támogatásával,
egyértelmű biztonsági garanciákat kell nyújtaniuk,
és fel kell oldaniuk a Törökországgal szembeni exporttilalmakat.
A terrorista csoportok alatt a törökök elsősorban a Kurd Munkáspártot (PKK) értik, amely ugyan neve alapján politikai szervezetnek tűnik, de a nyolcvanas évek óta fegyveres harcot vívnak Törökországgal szemben. Sőt, a szélsőbaloldali gerillákat az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti.
A vasárnapi berlini találkozón Çavuşoğlu találkozott svéd és finn kollégájával, és a Reuters jelentése szerint mindketten arról biztosították a török minisztert, foglalkoznak majd Ankara aggodalmaival.
A finnek és svédek hosszú semlegesség után szeretnének csatlakozni a NATO-hoz, mert nem akarnak Ukrajna sorsára jutni. A konkrét katonai következményei mellett a finn és svéd csatlakozási kérelem azt is jelzi, hogy az euroatlanti politika letett Moszkva megbékítéséről, és nem hisz benne, hogy képes kiegyezni az orosz rezsimmel. Részletesen itt írtunk arról, hogyan jutottunk el a csatlakozási kérelemig.
Folytatás
Forrás: telex.hu