Művészet ostrom alatt – Törökországban a kultúra a politikai nyomás ellenére is képes ellenállni

A 2025-ös kortárs művészeti biennálé azt bizonyítja, hogy az ottani kultúra a politikai nyomás ellenére is képes ellenállni.

Az isztambuli égbolton dübörgő vadászgépek zaja kísérte a 18. Isztambuli Biennálé megnyitóját, amelyre az előkészület nehézségei miatt a tervezettnél egy évvel később került sor. A F–16-osok minden nap megjelentek a város felett – talán alighanem a Teknofestre, a világ legnagyobb repülési és technológiai fesztiváljára gyakorlatoztak. Akárhogy is, a hanghatás tökéletesen illeszkedett a mai Törökország hangulatához: a félelemhez, a bizonytalansághoz és a mindent átható politikai kontrollhoz, állapította meg a Neue Zürcher Zeitung.

Recep Tayyip Erdogan kormányzása alatt az ország a sajtószabadságot vizsgáló listán a 158. helyre csúszott vissza. A rezsim lábbal tiporja az emberi jogokat. Az iszlám értékrendre hivatkozva tiltották be a Pride-felvonulásokat, korlátozták a transzneműek és az LMBTQ-közösség jogait, miközben a bíróságok a hatalom eszközeivé váltak: egy rosszkor megosztott tweet is elég lehet a letartóztatáshoz. A civil szervezetek és a kulturális intézmények pedig öncenzúrával próbálnak túlélni.

Ez a légkör az idei biennálét is meghatározta. Még a független alapítványok is igyekeznek a kormány kedvében járni, ellenkező esetben saját létezésük kerülne veszélybe. Így történt a biennálét szervező alapítvány, az IKSV esetében is, amely 2023-ban elutasította a nemzetközi zsűri javaslatát, amely szerint az esemény kurátorának Defne Ayast nevezzék ki – állítólag azért mondtak nemet a személyére, mert korábban nyíltan beszélt az örmény népirtásról, amit a török állam máig tagad. A döntés hatalmas tiltakozást váltott ki a művészek körében. Végül a libanoni Christine Tohmé kapta a kurátori megbízást, aki egy évvel később, 2025 őszén nyitotta meg a kiállítást.

Folytatás

Forrás: nepszava.hu