Muszlim hitélet a hódoltságban

Dzsámik, mecsetek, dervisrendek Magyarország össznépessége 3,5 millió volt, a Hódoltság területén 900 ezer fő lakott: Az ehhez viszonyítva kis létszámú (a katonákkal és polgár lakosokkal együtt 50-80 ezer főt kitevő) magyarországi oszmán-törökség hitéletéről a keresztény templomokból átalakított vagy újonnan épített mecsetek és dzsámik gondoskodtak. A dzsámik voltak a nagyobb templomok, amelyekben a pénteki istentiszteletet és a pénteki prédikációt, a hutbét is el lehetett mondani. A legfontosabb személy az imám, aki a gyülekezet előtt imádkozva vezette a szertartást. Nagyobb helyeken külön pénteki prédikátor, hátib is volt, kisebb helyeken ezt a feladatot is az imám látta el. Hétköznapokon közönséges prédikátort, a váizt hallgatta a közösség. A dzsámikban több háfiz is volt, azaz olyan személy, aki a Koránt vagy annak egy-egy részletét könyv nélkül tudta. A legismertebb dzsámi-szolga a müezzin, aki napi öt alkalommal szólította imára az igazhívőket.

A mecsetszolgák fizetéséről és a templomok fenntartásáról vagy az állam, vagy az egyházi kegyes alapítványok, a vakufok gondoskodtak. Az ortodox iszlám mellett a Hódoltságban szép számú dervisközösség is működött, amelyek közül a legfontosabbak a bektásik, a halvetik és a mevlevik. A janicsárokhoz közel álló bektási rend budai Gül Baba kolostorát a harmadik budai beglerbég, Jahjapasazáde Mehmed pasa építtette kormányzósága alatt (1543-1548) Gül Baba türbéje, azaz sírkápolnája közelében. Amíg a többi budai rendházban csak 10-20 dervis élt, addig Gül Baba kolostorában 60 dervis lelt otthonra. A halveti dervisek leghíresebb kolostora I. Szulejmán szultán (1520-1566) szigetvári türbéje mellett épült 1576 táján. Rövid időn belül a környék vallási-kulturális központjává vált. A türbére és a kolostorra félszáz katona vigyázott. A závije (kolostor, rendház) leghíresebb házfőnöke a bosnyák Sejh Ali Dede, a 16. századi oszmán művelődés kiemelkedő alakja, aki 1589-1598 között élt Szigetvárott, és itt írta „A bölcsességek pecsétjei” című híres munkáját. A pécsi Jakováli Haszán pasa mevlevi kolostora a 17. században élte fénykorát. Legkiemelkedőbb házfőnöke a pécsi születésű Pecsevi Árifi Ahmed Dede, aki tanulmányait a mevlevi dervisek kónjai központjában végezte. A visszafoglaló csapatok elől 1686-ban Filibébe (Plovdiv) ment, ahol egy új kolostort alapított, majd pedig Isztambulban telepedett le. Itt, a Jenikapi Mevleviháne házfőnökeként dolgozott, tanított és vallási műveket fordított 1724-ben bekövetkezett haláláig. Muszlim iskolák, muszlim művelődés A 17. században 39 hódoltsági városban 165 elemi iskola (mekteb) és 77 közép-vagy felsőfokú teológiai iskola (medresze) működött. A mektebekben a betűvetést, a négy számtani alapműveletet, a Korán olvasását és a legfontosabb imádságokat tanították. A medreszék több lépcsőben közép- és felsőfokú képzést nyújtottak a muszlim vallástudományok, az egyházjog és a természettudományok tárgyköréből.

Magyarországon a legtöbb medresze Budán működött: a budai várban hét, a Vízivárosban pedig öt. Pécsett öt, Egerben és Eszéken pedig négy-négy medreszében tanulhattak a diákok. A Hódoltság legrangosabb medreszéjét Szokollu Musztafa pasa építtette Budán tizenkét éves kormányzósága (1566-1578) alatt. Az iskola 1575 nyarán készült el, s mindenkori tanára a budai mufti, azaz a hódoltsági muszlimok legfőbb vallási elöljárója volt. A medresze leghíresebb tanára Iszá Efendi, aki a gyarmati (1625) és a szőnyi (1627) béketárgyalásokon a török delegáció vezetője volt. 1634-ben burszai, 1637-ben isztambuli kádivá, 1639-ben pedig ruméliai kádiaszkerré, azaz a birodalom európai tartományainak legfőbb hadbírájává nevezték ki. A közhiedelemmel ellentétben a Hódoltság oszmán urai nem voltak műveletlen barbárok. A dzsámikban nemcsak imádkoztak, de írást-olvasást, alapvető vallási ismereteket, Korán-olvasást és imádságokat tanítottak. A pénteki és ünnepi istentiszteletek alkalmával elmondott prédikáció, a hutbe pedig az erkölcsi és politikai nevelés leghatékonyabb formája volt. A mecsetek mellett szép számmal voltak elemi és középiskolák, s ugyancsak a tanítást és a művelődést szolgálták a dervisrendek kolostorai. A művelődést segítették a mecset- és iskolakönyvtárak. Szokollu Musztafa pasa budai iskolakönyvtárában a muszlim vallástudományi munkák mellett a szónoklattan, a költészet, a földrajz, a csillagászat, a zene, az építészet vagy az orvostudomány iránt érdeklődő is talált olvasnivalót. Az állandó háborús viszonyok ellenére több vallási-kulturális központ alakult ki, híres dervisek és tudósok éltek hosszabb-rövidebb ideig a birodalom e távoli végvidékén. A műveltebbek saját könyvtárral is rendelkeztek, mint az 1587-ben elhunyt budai pénzügyi hivatalnok, Ali Cselebi, akinek hagyatékában 119 arab, perzsa és török nyelvű könyvet találtak: vallási, történelmi, politikai, csillagászati, orvosi tárgyú munkák mellett regényeket és versesköteteket, sőt egy álmoskönyvet és egy sakkal foglalkozó munkát is.
Ágoston Gábor

http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index16.html#a3