A „sim sırma” hagyományos kézműves termék, egyfajta török paszomány, amely Kahramanmaraş tartomány délkeleti részén őshonos. Ezt a díszítőelemet most új tárgyakon, új, innovatív formatervezéssel próbálják továbbadni a jövő generációjának.
A hagyományos „sim sırma”, amelyet „maraşi hímzésnek” is neveznek, és földrajzi védettség alatt áll, magában foglalja az arany- vagy ezüstzsinórokkal ellátott bonyolult díszeket és szegélyeket, amelyeket ruhákra varrnak vagy bútorokhoz készítenek. Ezt a kézműves terméket a múltban az elegancia és az egyedi esztétika szimbólumának tekintették, ezért a paszomány a történelem során többek között olyan oszmán uralkodók feleségének kelengyéjét díszítette, mint Sittişah Hatun (II. Mehmed szultán harmadik felesége) és Emine Hatun (I. Mehmed szultán felesége). A díszítés a szultáni udvarban házasságra készülő fiatal nők kelengyéjén is fellelhető.
A Kahramanmaraşi Műszaki Intézet mindent megtesz azért, hogy a török művészet ezen ágát is megőrizhessék az utókor számára és népszerűsíthessék világszerte. Az intézet innovatívan közelít a kutatásokhoz, és a művészi gondolkodást praktikus termékekké alakítja. Az intézet mesterei által kitalált új tervek új lendületet adnak a hagyományos művészetnek, miközben vonzóbbá teszik a fiatalabb generációk számára.
Mutlu Arslantürk, a Kahramanmaraş Műszaki Intézet igazgatója, az Anadolu Ügynökségnek (AA) elmondta, hogy a „sim sırma” jelentős helyet foglal el Kahramanmaraş kultúrájában. Arslantürk rámutatott arra is, hogy ennek a paszománynak ősi története van, és hogy több különböző projekten dolgoznak azért, hogy ezen művészeti ág jövője biztosított legyen.
A hagyományos hímzési stílus általában rózsák, tulipánok és szegfűk stilizált motívumait tartalmazza. Számos dolog díszítésére használják, beleértve a ruhákat, a Korán borítóját és a bindallı kaftánt, amely a köntös vagy a zubbony hagyományos változata.
Arslantürk arról is beszélt, hogy számos modern anyag és tárgy, például cipő, táska, nyakkendő, csillár, bross, díszdoboz, tükör és dísztárgy is készül a paszomány modern változatával.
„Meg akartuk mutatni az embereknek, hogy ez a művészet más tárgyakra is alkalmazható. Például természetes bőrt és filcet használtunk hímzésre, praktikus tárgyakká változtatva őket. „Reméljük, hogy új és évszázados mintákat is be tudunk mutatni a mindennapi tárgyakon a „sim sırma” felhasználásával. Munkánkkal közelebb akarjuk hozni ezt a művészetet az emberekhez.”
Arslantürk azt is kijelentette, hogy a mesterséget űző, térségben élő nők életkörülményei és tapasztalatai is megjelennek egy-egy „sim sırma” elkészítése során, így a szöveteken és ruhákon található mintákban saját történetük is tükröződik.
Forrás: Daily Sabah
Képek forrása: Sim sırma Facebook oldal
Kollár Kata – Türkinfo