Miért kedvelik annyira az arab turisták Isztambult?

Ha manapság valaki Isztambulban jár, pontosabban a Taksim téren, a Herceg-szigeteken vagy a Boszporusz partján, olyan érzése lehet, hogy egy arab város utcáin lépdel. Kik ezek az emberek, turisták vagy a város új lakói? Miért kedvelik annyira Isztambult? Mit gondolnak róluk a helyiek, és mit gondolnak ők a helyiekről?
Isztambulban az elmúlt két évben az arab országokból érkező turisták száma negyvenszeresére emelkedett az azt megelőző időszakhoz képest. A Radikal török hírportál riporterei kíváncsiak voltak, hogy mi áll a jelenség hátterében, és ezúttal magukat a turistákat, valamint a helyieket kérdezték meg.

Vajon miért olyan kedvelt célpont Isztambul?

A kérdezettek válaszaiból az derült ki, hogy nagyon kellemesnek és biztonságosnak érzik a várost. A törökökre úgy tekintenek, mint európaiakra, akik mégis hasonló értékrendszer mentén élnek, mint ők. Megnyugtató nekik a dzsámikból naponta ötször felcsendülő imára hívó éneket hallani, mert azt jelenti, hogy bárhol és bármikor gyakorolhatják a vallásukat. Nem kevésbé fontos szempont, hogy itt megtalálják a helal termékeket, vagyis azokat az élelmiszereket és szolgáltatásokat, amelyek megfelelnek az iszlám előírásoknak. A helal szó jelentése egyébként „megengedett, tiszta”.

Sok turista nyilatkozta azt, hogy az isztambuli látogatás ötlete elsősorban az országukban is vetített, népszerű török szappanoperáktól ered, kíváncsiak arra, hogy a filmeket hol forgatták.

Imádják az Iskender kebabot és a szimitet, megőrülnek a kumpirért (Magyarországon ugyanezen a néven kapható töltött burgonya – a ford.). Ha desszertről van szó, a baklava áll az első helyen, az is akkor a legfinomabb, ha fagylalttal a tetején szervírozzák.

Érdekes, de leginkább a város európai oldalát kedvelik, az ázsiai részre szinte soha nem látogatnak át, úgy gondolják, hogy nincs miért.

Mit hoznak a konyhára?

Başaran Ulusoy, a Török Utazási Irodák Szövetségének (TÜRSAB) elnöke a turisták megnövekedett számának gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélt. Az arab turisták rendszerint népes családjukkal, nagy létszámú csoportokban érkeznek. Egyes családok akár harminctagúak is lehetnek, és a tehetős réteget képviselik – egyetlen hét leforgása alatt akár 70–80 ezer eurót is elköltenek. Ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a társadalom, mind az üzletek alkalmazottai erős ellenérzésekkel viseltetnek irántuk, az elnök szerint ezen mindenképpen változtatni kell.

Hogyan látják Isztambult az arab turisták?

A török szappanoperák nagy szerepet játszanak abban, hogy Isztambulba érkeznek, számukra a filmek olyanok, mintha „országimázs” videókat néznének.

Sokan olyan országból érkeznek, ahol a napi hőmérséklet akár a 60 fokot is elérheti, nekik az isztambuli klíma kifejezetten hűvös.

„Törökország sok aspektusból olyan, mint Szíria – mondta el egy szír férfi, aki jelenleg az Egyesült Arab Emírségek területén él –, az országomra emlékeztet. Szívszorongató itt látni a szír menekülteket, próbáltunk néhányuknak segíteni, de mégis hány embernek segíthetünk?”

Többen is panaszkodtak arra, hogy a helyiek mogorván és barátságtalanul bánnak velük, megbámulják őket, ráadásul a törökök nagyon keveset mosolyognak.

Nem szeretik, hogy mindenhol kéregetők hadaival kell megbirkózni.

Mit gondolnak a helyiek az arab turistákról?

Egyes török vendéglátók arra panaszkodtak, hogy koszt hagynak maguk után, zajosak és zavarják a környezetüket, de elismerték, hogy a jelenlétük nélkül már lehet, hogy régen lehúzták volna a rolót.
Az egyik magánkórház munkatársa elmondta, hogy a pácienseik 90%-a arab, akik nagyon érdeklődnek az új építésű lakóparkok iránt. Elsősorban Isztambul európai részén, Beylikdüzü, Esenyurt, Bahçeşehir és Beykent városrészekben nagy a kereslet a lakások iránt. Azokat a lakóparkokat kedvelik, amelyek reális áron kínálnak 3 szobás lakásokat, és a lakóparkban nem csak biztonsági szolgálat működik, de megtalálhatók az aktív szociális élethez nélkülözhetetlen létesítmények is, illetve közel vannak valamelyik bevásárlóközponthoz.
A riporterek azt szűrték le a beszélgetésekből, hogy az arab turisták nagyra értékelik, amiért egyre több helyen olvasható arab felirat az éttermek étlapjain vagy más szolgáltatásokat nyújtó üzletek falán. Szinte mindegyikük egyetértett abban, hogy jó lenne egy saját lakás a városban, ugyanakkor felesleges kiadásnak tartanák a fenntartását azért, hogy évente egyszer ellátogassanak oda.

A beszélgetések során a riporterek többféle típussal találkoztak. Míg egyesek a mosdóból visszajövet, feltűnés nélkül fogyasztottak el egy kis bort a bárpultnál, addig mások kávéscsészéből ittak valamit az asztalnál, hogy ne látszódjon a tartalma. Mindenki tudta, mi történik, de senki nem tette szóvá.

Ironikus módon, voltak olyan arab turisták, akikben éppen itt tudatosult, hogy mennyire megnőtt az arab országokból érkező látogatók száma Törökországban. Egy kuvaiti házaspár az egyik nyugat-törökországi tartományban, Boluban vett házat, az év mintegy felét ott töltik. Ők például úgy nyilatkoztak, hogy nem szeretnek már Isztambulban lenni, inkább tekintik Bolut az otthonuknak. Arra a kérdésre, hogy mi ennek az oka, azt válaszolták, hogy öt évvel ezelőtt, amikor először érkeztek Isztambulba, a város közel sem volt ilyen túlzsúfolt, élvezték az ittlétet. Mostanra érezhető a túlnépesedés hatása, ráadásul tele van arabokkal, valamint szír és iraki kéregetőkkel, akik állandóan el akarnak nekik adni valamit. Öt éve még igazi török ételeket tudtak enni a Taksim tér környéki éttermekben, most viszont mindenhol szír, iraki és libanoni büfékkel találkoznak. A házaspár egyetértett abban, hogy a török államnak repülőteret kellene Boluban építtetnie, hogy ne kelljen mindig az idegesítő Isztambulba utazni.

K. Tengeri Dalma – Türkinfo

Forrás: Radikal