Mi veszett el Buda alatt?

Míg a mohácsi vereséget könyvtárnyi szakirodalom elemezte, és az eseményre vonatkozó források is több gondos és nagyszabású forráskiadványban érhetők el, Buda 1541-es elestének körülményeit mindeddig nem dolgozta fel a tudomány. Az elvégzendő feladatokat és az új megközelítési lehetőségeket vették számba a szakemberek egy tudományos konferencián.

Buda eleste korforduló a magyar történelemben. Egyrészt korábban példa nélküli módon az ország szíve, fővárosa került hosszú időre egy idegen, ráadásul merőben más kultúrájú hatalom fennhatósága alá, ami radikálisan átrendezte a magyar politikai és kulturális elit lehetőségeit.

Másrészt bebizonyosodott, hogy a magyar vezető rétegek által a Mohácsot követő másfél évtizedben kipróbált két út, vagyis a Habsburg-orientáció, illetve a Szapolyai által képviselt laza török vazallusi kísérlet egyike sem képes megnyugtató választ adni az ország problémáira.

Míg a Habsburgok Szapolyai halála után is képtelenek voltak kézre keríteni és megvédeni Budát, 1541-ben az is világossá vált, hogy a törökös politika önmagában szintén katasztrófához és az ország megszállásához vezet. Ma, 475 év távlatából ez inkább csak tankönyvi adat, holott érdekes módon a korabeli Európában Buda veszte összehasonlíthatatlanul élénkebb visszhangot váltott ki, mint a korábbi magyar vereségek, Nándorfehérvár vagy akár Mohács.

Folytatás

Forrás: origo.hu